2014. március 14., péntek

300 - A birodalom hajnala kritika



300 – A birodalom hajnala



A 300 kultfilm lett, ezt kár vitatni. A This is Sparta mondás beleivódott a mindennapokba, Leonidasból mém lett, ráadásul a lassítást is ez a film hozta divatba. Most itt a folytatás, amire nem mondom, hogy szükség volt, de ha már itt van, szórakoztasson!


A történet középpontjában az athéni államférfi Themisztoklész áll, aki hőssé vált azzal, hogy a marathoni csatában megölte Dárius királyt. A perzsák természetesen nem tétlenkednek és a hajósflottájuk segítségével akarják felőrölni a görögöket. Hősünk azonban szembeszáll a végeláthatatlan perzsa sereggel, hogy a mindent eldöntő szalamiszi csatában dőljön el a nemzet sorsa.


A film valóságalapja a történelemkönyvekben fellelhető, illik ismerni a fent említett ütközetet és hadvezért is. Ennél tovább ne nagyon menjünk, a 300 folytatása egyszerű akciófilm, nem történelemóra. Nem is szórakozunk sokat, rögtön az arcunkba tolják az erőszakot, fröcsög a vér, repkednek a végtagok. A harc dinamikus, de a lassítás csak gyenge utánzata az elődben látottnak, már csak koreográfiáját tekintve is. Visszatérőkből van bőven, Gorgo királynőtől kezdve Xerxészen át, egészen a szörnyszülött Ephialtesig. A karakterek mégis borzasztó felszínesek. A poén az egészben, hogy Xerxész és fő harcosa Artemiszia sokkal kidolgozottabbak, mint Themisztoklész, ezáltal semmi okunk szimpatizálni a görögökkel. Miért is kéne? Mert ők a jók a perzsák meg a rosszak? A film semmi más kapaszkodót nem ad. Épp ezért magasról tettem rá ki éli túl, ki hal meg, harcoljanak és repkedjenek a végtagok, ha nincs más. Ezen a téren viszont jól teljesít a film. A tengeri csaták látványosak, intenzívek, brutálisak és érdemes elveszni bennük. Ilyenkor kikapcsol az agy és átadjuk magunkat az erőszak orgiájának. 

Gondok azonban vannak. Elsősorban az, hogy a folytatás nagyon az első rész akar lenni. Rengeteg elemében hajaz az elődre, de ezek jobb esetben csak nem működnek úgy, rossz esetben kiröhögteti magát a film. Pláne úgy nehéz 300-nak lenni, hogy nőket tesznek meg fő ítésznek. Itt most nem a soviniszta énem beszél belőlem, semmi baj nem volt Artemisziával, sőt messze ő a legjobb dolog a folytatásban. Szimplán csak röhejes egy feminista (Gorgo), mégis az első részre hajazó próbálkozást látni. A párbeszédek semmilyenek, a lelkesítők bár verik a Titánok harca szintet, azért ez továbbra sem magas színvonal. 



Sullivan Stapleton ki van gyúrva, amúgy vérgyenge alakítást nyújt. Anno Gerard Butler sem váltotta meg a világot, de benne volt szenvedély és elhittük neki, hogy spártai. Stapleton pedig csak egy gyenge színész. Eva Green testét évek óta csodáljuk, most is megbizonyosodhattunk, hogy Hollywoodban kevés nála szebb mellű nő él. Persze a játéka sem rossz, de túlzottan nem kellett megerőltetnie magát. 


Nem mondom, hogy teljesen feleslegesen jött ki a 300 folytatása, csak sokkal jobb lett volna, ha nem viseli az előd címét. Akkor csak egy korrekt másolat lenne, így viszont egy nyögvenyelős folytatás. Véres és kegyetlen, de nincs meg benne az a nyers erő, az a lélek és az a különlegesség, ami az első részben megvolt. Nincsenek hangsúlyos karakterek, a gonosz szimpatikusabb mint a jó, és hiába a nagy tét, mi ebből semmit nem élünk át. Egyedül a csaták mentik meg a filmet, amik kétségtelenül fantasztikusak. Hogy érdemes-e csak ezért megnézni? Nem feltétlenül, de az átlag akciófilmeknél semmiképp sem rosszabb A birodalom hajnala. Csak Athén nem Spárta… ennyi.

Összegzés:

Színészek: 10/6
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/6,5

Végítélet: 63%   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése