2013. március 29., péntek

Pi élete

(Life of Pi)




Ang Lee legújabb alkotása nagyjából egy olyan giccses kalandfilmnek ígérkezett a kedvcsinálók alapján, amit a látvány fog elvinni a hátán. A Pi élete megtekintése után viszont ki merem jelenti, hogy itt nagyon nem erről van szó! Egy hihetetlen mesét kapunk összefonódó sorsokról, emberről, állatról és a hitről.



Az indiai Pi Patel élete akkor változik meg igazán, amikor családja eltervezi, hogy Kanadába költöznek és az egykori állatkertjük „termését” is viszik magukkal. A teherhajó, amin utaznak azonban elsüllyed, Pi pedig egy tigrissel kénytelen megosztani mentőcsónakját.
terület


Az első meglepetés akkor ért, amikor a filmben előkerült a vallás. Az pedig igen nagy teret kap! Ezzel nehezen barátkoztam meg, mivel a vallás önmagában elég kényes téma, Pi pedig egyszerre gyakorol belőle hármat (keresztény, hindu, iszlám). Az egész komplex sztori erre épül, Pi története a hit, a vallás története. Megrögzött ateisták itt ne ijedjenek meg, a Pi élete pont attól lesz kiváló alkotás, hogy hagy választási lehetőséget, szabadon értelmezhető, önálló döntésre késztető opciót. Ez a kiforrott egész érzet, a cselekmény végén nyer értelmet, ami egy kicsit talán túlzottan is a szánkba rágja a válaszokat, mégis pazarul és frappánsan helyezi új megvilágításba az addig látottakat.

A bő két órás játékidő kicsit komótosan indul be, a lényeg természetesen a hajótöréssel kezdődik, de addig sem unatkozunk, szépen körvonalazódik, hogy miről is fog szólni a következő szegmens. A másik meglepő dolog a látvány volt. Semmi gond nincs vele, vizuálisan tökéletes a film, a Bengáli tigris elképesztően élethű, a sziget, a fényben úszó víztükör, az óceánon táncoló villámok mind-mind csodálatosak, de a Pi élete nem az a kimondott látványorgia. Hatásos, sokat dob az összképen, de egyáltalán nincs úgy az arcunkba tolva, mint mondjuk az Avatar vagy egy Transformers esetében. Hogy ez mennyire volt jó döntés, mindenkinek szíve joga eldönteni! Ugyanez vonatkozik a giccsre is, kvázi látunk könnyzacskótámadó jeleneteket, de Lee remekül kerüli a felesleges ömlengést és sokkal inkább a mesére koncentrál. Ezért szép a Pi élete!
éjjel


Rejtély, hogy miért egy abszolút pályakezdőre bízták a címszerepet, de Suraj Sharma zseniális munkát végzett. Irrfan Khan formálja meg az idősebb énjét, rá sem lehet panasz, de Sharma kétségtelenül többet ad hozzá az élményhez.



Furcsa érzéssel álltam fel a székemből Ang Lee új filmje után. Nem igazán azt kaptam, amit előzetesen ígért, de ilyen egy igazi kellemes csalódás. Időbe telt, míg megbarátkoztam a vallással, az itt-ott szembetűnő logikai bukfencekkel, mégis képes volt feledtetni a hibáit. Miért? Mert egy hihetetlen, mégis csodás mesét élhettem át, ami nem nyomja le erőszakosan a torkomon a mondanivalóját, csak utat kínál. Azt pedig, hogy ki melyik utat választja, már saját maga döntése.



Összegzés:


Színészek: 10/8

Zene: 10/8

Kategórián belül: 10/8


Végítélet: 80%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése