Dredd
Vonatkoztassunk
el a Stallone féle Dredd bírótól! A két filmnek annyi köze van
egymáshoz, hogy a főszereplőiket Dreddnek hívják és egy romlott,
utópisztikus világ ad otthon történetüknek. Szóval a 2012-es Dredd nem
egy remake! Bár ha az lenne, ott lenne a legjobbak közt!
A
történet nem fontos. Adott egy ún. Megaváros, amiben a bírák tartják
fenn a rendet. Dredd is egy bíró, aki kap egy zöldfülű társat, aki nem
mellesleg telepata. Egy eset miatt, a 200 emeletes Peach Trees nevű
felhőkarcolóhoz hívják őket, aminek tetején Ma-ma, a helyi klánvezér
tartózkodik. Dredd és új társa pedig, ha már ott van, rendet rak!
A
sztori egyszerű, nem kell semmi különlegesre számítani, van egy újfajta
drog, ami belassítja az embereket és van a gonosz, akit a jók
elintéznek. Ismerős lehet az alapképlet a The Raid-ből, ami egy brutál
ütős akcióorgia volt, de nem esett nehezemre elvonatkoztatni, a Dredd
olyan zúzást kínál, ami zsigerből szórakoztat. Ha eddig nem tűnt volna
fel, egy véregyszerű B-filmről van szó. Komolyan venni
felelőtlenség és abszolút értelmetlen. Ha túl tudjuk tenni magunkat a
kliséken és szembetűnő hibákon, (magyarán agy kikapcs!), nem lesz itt
semmi gond. A Dreddnek van egyfajta képregényes világa, amit a
zseniálisan kivitelezett, túlexponált színekkel operáló lassítások
emelnek piedesztálra. Mondom ezt úgy, hogy egyáltalán nem vagyok oda a
lassításokért. Ez a technika itt mégis remekül működik, nem zavaró, sőt
hozzátesz a látványhoz. A film másik nagy erénye természetesen maga az
akció faktora. A Dredd nem tököl, nem szórakozik, úgy fröcsög a CG vér,
mintha kötelező lenne. A főhős igazi badass, stílusa visszahozza a
klasszikus akciósztárok attitűdjét. Zseniális, amikor valaki nem dumál
feleslegesen, hanem a fegyvere beszél helyette. Természetesen kellenek a
kihagyhatatlan egysorosok, legyen szó fenyegetésről vagy egy egyszerű
beszólásról. A Dreddben mindez működik, szórakoztató és kemény,
amilyennek lennie kell!
A
színészek azt teszik amit kell. Karl Urban arcát egyszer sem látjuk,
végig legörbített szájjal osztja az igazságot, lényegében, egy fadarab
is el tudta volna ezt játszani, de semmi gond, Dreddnek ilyennek kell
lennie. A többiek sem váltják meg a világot, de az élményen nem rontanak
és ez a lényeg.
Aki
szereti az akciófilmeket, amikben még némi sci-fi egyveleg is van, az
nagyon gyorsan nézze meg a Dreddet, garantáltan nem fog csalódni.
Magasan veri a Stallone féle változatot, de mint említettem tekintsünk
rá inkább önálló filmként. Egyszerre modern és nosztalgikus, vérgőzös és
pörgős zúzda, 2012 egyik legjobb (az Expendables 2 után)
tesztoszteronbombája.
Összegzés:
Színészek: 10/6
Zene: 10/8
Kategórián belül: 10/8
Végítélet: 75%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése