2014. szeptember 11., csütörtök

Coherence kritika



Coherence


Nagyon bírom, amikor csak így teljesen random ráakadok egy filmre, aztán kellemeset csalódom. A Coherence esetében is abszolút erről van szó, ugyanis ez a kevésszereplős, kisköltségvetésű sci-fi/thriller kreatív és ügyes próbálkozás.


Nyolc barát találkozik, hogy egy kellemes estét töltsenek együtt. A nap különlegessége, hogy egy üstökös épp elhalad a föld mellet. Keringnek olyan történetek, melyek szerint egy a földhöz közel elhaladó égitest nagymértékben befolyásolni tudja az emberek viselkedését. Hőseink éjszakája akkor lesz különleges, amikor egyre furcsább dolgok kezdenek történni a ház körül. 


A kezdeti bájcsevegés szerencsére nem tart sokáig és már az első harmadban kialakul a nagy kérdőjel a karakterek és néző fejében is. Az alapszituáció marha érdekes, az ún. kvantum dekoherencia elméletére épül, aminek most nem vállalkoznék a kifejtésére, mert ezen a téren én kevés vagyok. Filmvásznon azonban remekül megállja a helyét és láttunk is már rá rengetegszer példát, csak nem ebben a formában. A Coherence-ben látható tézis szerint az épp elhaladó üstökös kvázi új alternatív valóságot hoz létre, egy amolyan párhuzamos univerzumot. Hőseink pedig lényegében önmagukkal állnak hadban, ami marha érdekes szájízt ad a filmnek. Fokozatosan zavarnak össze egyre jobban és a végére már azt sem tudjuk ki kivel van, és melyik házban! Ez a fajta elveszettség érzése nem mindig tesz jót egy filmnek, de itt kifejezetten jól működik. A baj mindössze azzal van, hogy a szűk másfél órás játékidő ellenére sem képes folyamatos feszültséget pumpálni a cselekmény. Persze mindezt lehetett volna orvosolni, ha a büdzsé mondjuk pár millió dollárral többe kóstál, de így is megvan a maga bája és az adott helyzetben kihozták belőle a maximumot. A végére aztán átmegyünk thrillerbe, ami nem feltétlenül volt jó ötlet, de így egy újabb érdekes távlat nyílt meg. Az utolsó jelenet pedig kicsit gyorsan lezárja a sztorit, de én csípem az ilyen spontán zárást.


A színészek többnyire ismeretlenek, de a várható szintet mindenki képes volt hozni. Senkitől nem dobjuk el a hajunkat, de nem volt zavaró egyikük játéka sem. 


A sok-sok blockbuster mellett jó rábukkanni az ilyen független, kötöttségektől mentes gyöngyszemekre, hisz rengeteg potenciál van bennük és bizony megmozgatják az agyunkat. Közel sem hibátlan, de nekem tetszett és bátran ajánlom azoknak, akik szeretik az érdekes felütésű filmeket és nem félnek gondolkodni.


Összegzés:

Színészek: 10/6,5
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/7,5

Végítélet: 72%    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése