2014. október 1., szerda

Peaky Blinders 1. évad kritika



Peaky Blinders 1. évad


Nem vagyok az a nagy sorozatos ember, de azért nézek néhányat. Ezen a szérián azért akadt meg a szemem, mert a második évadtól Tom Hardy is szerepel benne, de rajta kívül is elég sok szuper színészt vonultat fel. Ahhoz képest, hogy nem sokat vártam, elképesztően nagyon csalódtam. Természetesen pozitívan!

Nem akarom részletesen és spoileresen kielemezni a sorozatot, inkább csak felvázolnám a helyzetet és adnék egy képet, hogy mivel is állunk szemben.
1919-ben járunk Birminghamben és a címszereplő bandának az életét követjük nyomon. Természetesen illegális dolgokat folytatnak, szeszcsempészet, szerencsejáték, gyilkosságok és így tovább. A bandán belül is a Shelby-klánra fókuszálunk, akiket a fiatal Thomas irányít. Ha van egy banda, akad több is, így a harc elkerülhetetlen, de a törvény sem tétlenkedik, úgyhogy van konfliktus dögivel!


A Peaky Blinders hangulata alapjáraton szenzációs, a város ocsmány, mocskos látképe, a nyomasztó atmoszféra áthat mindent. A karakterek szuperek, Thomas hidegvérű, körmönfont higgadtsága, vagy épp az őt üldöző rendőr, Campbell kíméletet nem ismerő módszerei önmagukért beszélnek. A cselekmény jó tempót diktál és kerek a sztori, de az évad mindössze hat részes, tehát nincs túl sok idő elmélázni egy-egy helyen. Ebből fakadóan néhány méltatlanul rövidke szálat is kapunk, például a srácok apjáról. A Peaky Blinders különösebben egyedinek sem mondható, hisz leginkább egy New York bandái alapot látunk némi Boardwalk Empire hatással, mindezt áthelyezve Birminghambe. A szerelmi szál is kissé mesterkélt és kiszámítható, de valahogy nem tudtam rá haragudni, mert működik. Tehát hiába vannak itt hibák és az alapötlet sem túl kreatív, mindig van egy olyan elem, ami nemcsak hogy megmenti, de remekké is teszi a sorozatot. A párbeszédek szuperek, komolyan mondom, itt olyan fenyegetések repkednek részről-részre, hogy az ember köpni, nyelni nem tud. A kialakult helyzet súlyosságát marha könnyű átérezni és nincsenek hatalmas fordulatok, azért néhány alkalommal meg fogunk lepődni. Az évadzáró aztán a várakozásnak megfelelően szép nagyot szólt, úgy zárta le a történetet, hogy kapjunk egy kellemes gyomrost így a végére.


Cillian Murphy tekintete kegyetlen, de lazán viszi a sorozatot, szuper a srác. Sam Neill talán soha nem volt még ennyire jó, de Helen McCrory is jó a nagynéniként. 


Én csak ajánlani tudom a Peaky Blinderst. Könnyű ráfüggni, csak hat rész, elképesztően jó hangulata van, a karakterek többsége nagyon ott van, és persze ne feledkezzünk meg a zseniális zenékről sem (Tom Waits, White Stripes stb). Aki bírja a gengszter-sztorikat, a nyers atmoszférát és a tökösséget, az veselkedjen neki, nem fogja megbánni. Ja, és október 2-án, azaz holnap jön a második évad Tom Hardy-val. Nagyon várjuk! 10/8,5   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése