Az őslakó kritika

Az őslakó

Szeretem az intelligens filmeket, Az őslakó pedig az. Egy alig ismert TV-filmes hatású, kis költségvetésű alkotás, amiben csak beszélnek. Ezt bizonyos értelmi szint és életkor alatt sokan egyből le „unalmas szarozzák”, vagy sznobnak titulálnak. Ha gondolkodni sznobság, akkor viszont vállalom, hogy az vagyok.

A történet szerint John egyetemi tanár, aki elköltözik jelenlegi lakhelyéről. Barátai, összegyűlnek a házába, hogy elbúcsúztassák, John pedig előáll egy eszement történettel. Azt állítja, hogy 14 ezer éves.

Az Őslakó nem egyszerű film. Biztos sokakat meg fog botránkoztatni, és valamilyen szintű nyitottságra szükség van ahhoz, hogy megértsük a lényegét. Erre már csak azért is van szükség, mert kőkemény témák kerülnek elő. Mondanom sem kell, az ismerősök először hülyének nézik Johnt, de belemennek a játékba, had meséljen. Aztán rájönnek, hogy képtelenek megcáfolni. Mi van, ha ez a férfi, akiről úgy hitték ismerik,  teljesen más, mind tudományos, mind emberi alapon. Egy kicsit a 12 dühös ember jutott eszembe, ahol szintén hatalmas szerep jut az emberi jellemnek, és az érvek harcának. 

Említettem, hogy bizonyos embereket megbotránkoztathat a film. Ez elsősorban a vallás miatt lehetséges, ugyanis Az őslakóra nyugodtan rá lehet sütni az „istenkáromló” vagy a „vallásellenes” jelzőket. Szó nincs róla, hogy támadná többek közt a kereszténységet, egyszerűen csak egy álláspontot közöl arról, hogy mi lenne ha! Ne feledjük, ez egy film! Viszont egy olyan film, ami nem retten meg holmi istenségektől és egy felsőbb hatalom büntetésétől. Kimondja amit gondol és szerencsére karaktereink vannak annyira változatosak, hogy mi nézők könnyen azonosulni tudunk legalább egyikükkel. Én személy szerint nem akarok állást foglalni ebben a témában, a vallásról alapjáraton felesleges vitázni, John azonban mesterien adja elő a mondandóját, még ha ez elsőre furcsának is hat. A valláson kívül is érintünk fontos témákat, úgy mint a halál, a fejlődés, az alkalmazkodás és maga az élet kihasználása. 

Egyetlen dolog zavart a filmben, az a rendezés. Egy ilyen zseniális forgatókönyvből egy élettel telibb cselekményt vártam volna, karizmatikusabb rendezővel. Richard Schenkman pedig minden, csak nem karizmatikus. Ez legjobban a zárásban mutatkozik meg. Semmi gond nincs az epilógussal, érdekes és elgondolkodtató, de egy ilyen történet hangsúlyosabb, sőt misztikusabb befejezésért kiált. Kapásból háromféle zárójelenet beugrott, ami sokkal jobban működött volna a kész filmben, ami kifejezetten bosszantó, egy ennyire ügyes és egyedi alkotásnál. 

Aki szeretne egy kicsit gondolkodni, merengni a fent említett témákon, az nyugodtan nézze meg Az őslakót, nem fogja megbánni. Az autentikus atmoszféra, a sejtelmesen szuggesztív narratíva és a kényes témák garantáltak megmozgatják agytekervényeinket. Olyan igazságokra világítanak rá, amik könnyen megváltoztathatják némelyek álláspontját egy-egy alaptézisről. Szó nincs manipulatív tudatmódosításról, a döntés mindenkinek szabad, lehet háborogni, de Az őslakó egy végtelenül bátor, merész és okos film, ami nem rejti véka alá a véleményét. Az ilyen műveket pedig meg kell becsülni!

Összegzés:

Színészek: 10/6,5

Zene: 10/7

Kategórián belül: 10/8

Végítélet: 79%