Fogságban
A klasszikus krimik piaca eléggé
szűk esztendőket él. Noha akadnak remek próbálkozások, azért azt kár lenne
tagadni, hogy a fénykorukat a 90-es években élték. A Fogságban megpróbálja
visszahozni ezt a hangulatot, megjegyzem sikerrel. Az eredeti Tetovált lány és
a Zodiákus óta nem láttunk ilyen jó krimit!
Keller Dover átlagos családos
ember, van egy fia egy kislánya és szerető felesége. A hálaadást egy
barátjuknál töltik, akiknek szintén van egy csemetéjük. A két lány kimegy
játszani, ám feltűnően sokáig nem kerülnek elő. Mindenki őket keresi, de
eredmény nincs. A lányok eltűntek, ideje bevonni a rendőrséget is.
Bevallom őszintén az első
kedvcsinálók után semmiféle reményt nem tápláltam az irányba, hogy ez egy jó
krimi lesz. Hogy miért? Mert az előzetes rengeteg dolgot elsütött. Eltűnnek a
lányok, a rozzant lakókocsis elkövetőt megtalálják, de bizonyítékok hiányában
elengedik. Ekkor az apa saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást. Tele van a
padlás az efféle mozikkal (illetve tele volt), úgysem tud semmi extrát
felmutatni a film! Természetesen hatalmasat tévedtem! Az tény, hogy a
forgatókönyv nem túl eredeti, nyúl a Nyomtalanulból, a 7 days-ből és a Heavy
Rain-ből (ez egy játék) is. A fent említett eszmefuttatás, azonban kvázi az
első 45 percet öleli fel, a Fogságban pedig 153 perces! Igen, hosszú moziról
van szó, de ez ne ijesszen el senkit, a minőség garantált, akárcsak a
feszültség és zseniálisan komor hangulat. Én speciel egy percre sem untam.
Több részletet nem árulok el a
sztoriból, de megnyugtatok mindenkit, hogy remekül csűrik-csavarják a
történetet, mindig van valami olyan apró mozzanat, aminek segítségével
fenntartható a figyelem és odaszögezi a nézőt a vászonra. Karaktereink nem túl
árnyaltak, nincsenek részletes jellemábrázolások, mindenkiről annyit tudunk
meg, amennyit kell. Keller óvatos, szigorú, de szerető apa, remekül érezni
rajta, hogy mindent megtenne azért, hogy újra lássa a lányát. A másik
legfontosabb szereplő Loki nyomozó, aki nagyon is hasonlít Kellerre. Ő is
elhivatott, kemény és a jó ügy érdekében mindenre képes. Kettejük kapcsolata,
egy nagyon erős pontja a filmnek, ahogy csatáznak egymással a közös célért,
mégis más módszerrel. A Fogságbant az emeli az átlagból, hogy több fronton és
képes mást, érdekesebbet, jobbat adni. Egyfelől elgondolkodtatja a nézőt,
morális, etikai téren egyaránt, nem fél szimbólumokat használni, ezen felül
olyan zord színvilága van, hogy már az ez által kreált atmoszféra földbe
döngöl.
Hugh Jackman bár remekel, azért
én nem mondanám, hogy élete alakítását nyújtja. Dugig van a film érzelmes
jelenetekkel, ezáltal van lehetősége kibontakozni, ő pedig ezt kis is
használja. Szép munka, de felesleges Oscart emlegetni. Jake Gyllenhaal méltó
partner, nekem speciel ő volt a kedvencem, uralta a vásznat, amikor rajta volt.
Paul Dano játékát érdemes még kiemelni, sajnos keveset szerepel, de
kétségtelenül briliáns, amit művel a srác.
A Fogságbant felesleges nagyobb
piedesztálra emelni a kelleténél. Nem váltja meg a világot, akad benne néhány
logikátlan dolog és a két és fél óra sem túl nézőbarát (de ez tényleg ne szegje
kedvét senkinek). Mégis egy bitang erős krimit láthat, aki megnézi. Egy olyan
krimit, ami nem fél erőszakos lenni, ami képes nyomasztani és borzasztóan zord
hangulattal operál. Érdekes, fordulatos, kemény és határozott. Olyannyira, hogy
minket sem fog elereszteni egy darabig!
Összegzés:
Színészek: 10/8
Zene: 10/8
Kategórián belül: 10/8
Végítélet: 80%
Sajnos kb a film felétől nyilvánvaló volt, hogy ki a hunyó, de még így is sikerült jól lezárni a sztorit, úgyhogy nem panaszkodom.
VálaszTörlésTalán még hamarabb is, de nagyon össze van rakva, úgyhogy annyira nem szembetűnő. Mondjuk én alapból kajálom az efféle krimiket.
Törlés