The Iceman
Richard Kuklinski az
olasz-amerikai maffia egyik bérgyilkosa volt a 70-es évektől egészen a 80-as évek
közepéig. Állítása szerint több, mint 200 embert ölt meg, legtöbbjüket a
haláluk után lefagyasztotta, így ragadt rá az Iceman gúnynév. 1986-ban fogták
el és kétszeres életfogytiglanra ítéleték. 2006-ban, 70 éves korában halt meg a
börtönben, pont azelőtt, hogy tanúskodott volna egy maffiavezér ellen. Egyes
spekulációk szerint megmérgezték.
A cselekmény nem mutatja be a
konkrét életutat, utalásokat kapunk csak, hogy milyen élete is volt
antihősünknek, mitől lett ilyen emberré! A fonalat nagyjából ott vesszük fel,
amikor Kuklinski elkezd dolgozni a maffiának és egycsapásra megváltozik az
élete. Tehetős lesz, élvezi az életet, családot alapít, de ugyanolyan jéghideg
gyilkos, mint amilyen mindig is volt. Erről rögtön az első jelenetben
megbizonyosodunk, amikor is egyből megismerjük a jégember kettős énjét. Az
egyik pillanatban leendő feleségének bókol, a másikban pedig elvágja egy ember
torkát, amiért az beszólt neki.
A történetvezetés a zsáner
sablonjaiból táplálkozik, azaz szemlélteti a felemelkedést és a bukást
egyaránt. Szerencsére nem csak ennyiből áll a film, a köztes események abszolút
lekötik a figyelmet, kapunk izgalmat, drámát, ármánykodást és persze rengeteg
gyilkosságot. Kuklinski pedig végig ugyanolyan kimért, kíméletlen és
érzelemmentes, noha mentálisan közel sem egészséges. Kissé paranoiás és
dühkezelési gondokkal küzd. A film próbál hiteles lenni, természetesen akadnak
fiktív részei, de a valóságból is emel át temérdek dolgot (pl: az imádkozós
gyilkosság). Ami kicsit furcsának tűnhet, hogy Ariel Vromen rendező mintha nem
tudta volna eldönteni, hogy milyen embernek állítsa be Kuklinskit. Családját
szerető apaként és férjként, aki egyszerűen csak rossz hivatást választott,
vagy érzelmek nélküli gyilkológépként? Épp ezért mindkét formulát bevetette,
amivel nincs baj, hisz ha megnézzük, mindkettőnek van alapja. A jégember rossz
családból származott, szülei folyton verték, egyik bátyját konkrétan halálra
verte az apja. A másik bátyja pedig életfogytiglant kapott egy 12 éves lány
megerőszakolásáért és megöléséért. Ez azonban a filmből csak nyomokban derül
ki, Vromen mégis szánalmat akar kelteni a nézőben. Hogy ez mennyire működik az
már inkább emberfüggő.
Michael Shannon régóta nagy
kedvenc, most újfent bizonyította, hogy zseniális színész. Legtöbbször faarccal
játszik, de még azt is olyan hitelességgel, hogy az csuklóból Oscar jelölést
érdemelne. Chris Evanst jó volt ilyen szerepben látni, Winona Ryder jól hozza a
feleséget, Ray Liotta pedig lazán nyomja a gengsztert.
A The Iceman tipikus zsánerfilm,
de annak kiváló. Minden megvan benne, amitől ez a stílus működik.
Megkockáztatom még néztem volna Kuklinski életét, de a spontán befejezés mégis
jót tett az egész műnek. Kemény, hatásos és borzasztó hangulatos mozi ez, ami
alapjáraton is eléri célját, de Michael Shannon akkorát dob az összképen, hogy
egy életre megjegyezzük, ki is az a jégember!
Összegzés:
Színészek: 10/8
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/7,5
Végítélet: 74%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése