2013. július 2., kedd

Z világháború (World War Z) kritika



Z világháború


Mást se lehetett hallani a Z világháborúról, minthogy halálra van ítélve, biztos anyagi bukás vár rá. Rengeteg utómunka volt vele, pótfelvételeket kellett készíteni és Marc Forster rendező és Brad Pitt is rendesen összekülönböztek a forgatáson. Nos, megnyugtatok mindenkit, ez az összképen nem látszik, a Z világháború több, mint korrekt mozi lett!


Gerry az ENSZ-nek dolgozott, de már a családjának szenteli életét. A négytagú família épp útnak indulna egy átlagos napon, amikor Philadelphia utcáin eluralkodik a káosz. Egy vírus üti fel fejét, aminek hatására az emberek, kvázi zombikká válnak. Gerry-t és családját egy hajóra vezénylik, hősünk pedig kénytelen túlélőtanácsokkal ellátni egy tudóst, akinek segítségével kideríthetik miféle kór is ez és miként lehet megfékezni!


A film nem szórakozik, még öt perc sem telik el és bele is csapunk a lecsóba, fertőzöttek ezrei fullasztják káoszba a város átlagos mindennapját. Ez rögtön megadja az alaphangulatot és egyszerre kapkodjunk zavartan a fejünket a főszereplőkkel, ugyanakkor iszonyú jól szórakozunk ebben a darabjaira oszlott világban. A tempó remek, egyik helyszínről repülünk át a másikra és Gerry-vel együtt keressük a választ arra, hogy mivel is van dolgunk és miként lehet megállítani! A távolság dolgot többnyire korrektül megoldották, mégis itt-ott felmerül a kérdés: hogy jutottak el a-pontból b-pontba? Karaktereink kissé sterilek, nem túl árnyaltak, izgulni nem azért fogunk, mert a szívünkhöz nőttek és féltjük őket, hanem azért, mert a film kiválóan játszik a néző idegeivel. A cselekmény mondhatni kiszámítható, az egy akció, egy duma, egy akció, egy duma tendenciát követi, de mindezt tökéletesen prezentálva. Annyit és akkor beszélnek, amikor kell, a családi drámázás pedig egyáltalán nem túlzó. Az akciójelenetek pazarok, a CGI zombik sem kifejezetten zavaróak, a legnagyobb erény azonban nem a zúzásban rejlik, hanem abban, hogy a Z világháború képes feszült lenni. Példának okáért a repülős jelenet marha izgalmas, a laboratóriumi rész pedig elemi erővel szögezi karfára a kezünket és szolgáltat zsigeri izgalmakat. 
Egyetlen nagyobb hibát mégis felrónék: az pedig a vértelenség. Nem kell, hogy lépten-nyomon szakadjanak a testrészek, de bántóan zavaró tényező, hogy a film mennyire kerüli azt a szükséges brutalitást, ami egy zombifilmben törvényszerű lenne. 


Brad Pitt jól hozza az apa és a túlélő szerepét, nem ez élete alakítása, de korrekt teljesítményt nyújt. A többiek szépen asszisztálnak mögötte, de ez egyértelműen az ő show-ja. Ki kell emelnem a zenét, ami kifejezetten jóra sikerült, leszámítva az Inception-ös harsonákat.


A sok rossz ómen ellenére a Z világháború remek film lett, de a klasszikus zombifilmek rajongói kerüljék, hacsak nem fogékonyak valami újra! Jó volt új aspektusból látni az élőhalott zsánert, s bár egy kis brutalitás hiányzik és néhány logikai baki is szúrhatja a szemünk, az összkép többnyire feledteti velünk ezeket. Szórakoztató, izgalmas és olykor kifejezetten feszült mozi ez, aminek vége után rossz volt kilépni ebbe a nyugodt és zombimentes világba. Furcsa, de tényleg ezt éreztem, ennél nagyobb elismeréssel pedig nem is illethetném a filmet!


Összegzés:

Színészek: 10/7
Zene: 10/8
Kategórián belül: 10/7,5

Végítélet: 75%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése