Képszakadás
Megint egy film, ami a Másnaposok
koncepcióját próbálja meglovagolni több-kevesebb sikerrel.
Jeff betöltötte 21. életévét,
ezért két egykori gimis barátja, Miller és Casey meglátogatja, hogy elvigyék
bulizni. A gond csak az, hogy Jeffnek másnap egy interjún kell megjelennie. No,
sebaj, egy sör belefér.
A történet a szokásos, az egy sör
nem egy sör, hanem sok, ráadásul jönnek a rövidek és egyéb tudatmódosítók. A
két barátnak viszont haza kell juttatnia a kiütött Jeffet. Igazából a Képszakadás
egy tök átlagos film. A két főszereplő teljesen sablonos: full laza,
szószátyár, aki a könnyedségével palástolja a problémáit, a másik pedig a
pedáns, kissé merev és céltudatos arc, aki képtelen feldobódni. A konfliktusok
és a kalandok is teljes mértékben sablonosak, hőseink egymás után keverednek
bele a bizarrabbnál bizarrabb szituációkba. A cselekmény a változatosság
kedvéért nem rejt magában semmi fordulatot, illetve Jeff titka lehetne valami
kis átlagtól eltérőnek a forrása, de ezt is egy huszárvágással elintézik. Van
még szerelmi szál, családi dráma és a felnövés taglalása, de ezek is abszolút
súlytalan elemek. A poénok nem kifejezetten viccesek, párszor elmosolyodtam a
filmen, de senki ne számítson arra, hogy végig fogja röhögni a Képszakadást.
A nagy helyzet mégis az, hogy a
millió hibája ellenére sem tudom utálni. Lekötött, viszonylag szórakoztatott és
délutáni kikapcsolódásnak vagy szimpla partyfilmnek megteszi. Nem igényel
hatalmas koncentrációt, nem kell gondolkodni, egyszerűen csak bulizunk ezekkel
az idiótákkal. Egyszer-egyszer belefér.
Összegzés:
Színészek: 10/6
Zene: 10/6
Kategórián belül: 10/5
Végítélet: 56%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése