Beszélnünk kell Kevinről
(We need to talk about Kevin)
Lynne
Ramsay majd 10 éve nem készített filmet, amikor is tavaly visszatért a
Beszélnünk kell Kevinről című alkotásával. Ezúttal sem bízta a
véletlenre: piszok kényes témákat vesz elő és olyan morális
vesszőfutáson vágtat át filmjével, ami bizony gondolkodóba ejt.
Eva
élvezi az életét, szereti férjét, akivel gyereket akarnak. Rá kilenc
hónapra jön is a kis Kevin, ám Eva az első pillanattól hideg és érzi,
hogy nincs minden rendben a gyerekkel. A kisfiú ellenséges az anyjával,
csak az apjával játszik, flegma és neveletlen. Eva rossz szülő lenne?
Ennek ellent mond az a tény, amikor megszületik a pár második gyermeke
Celia, akivel a nő tökéletes viszonyt ápol. Akkor mi lehet a baj
Kevinnel?
A film történetvezetése non-lineáris,
azaz ugrálunk az időben. Van egy jelen idejű sík, amiben a megtört Evát
látjuk, aki egyedül él, környezete gyűlöli. Az ő visszaemlékezései
viszik előre a cselekményt, ismertetik meg a nézővel a múltat. Ő az a
karakter akivel azonosulni kéne, ami bár nem sikerül teljesen, mégis mi
nézők vele együtt tehetjük fel a kérdést: hol rontotta el? Mitől lett
Kevin ilyenné? Miért tett olyan dolgokat egy 15 éves fiú, amik
megbocsájthatatlanok? Válasz sehol, ez viszont nem baj, Ramsay amit
akart, azt véghezvitte. Rengeteg szimbólummal operál, filmje fullasztó és elképesztően nyugtalanító. Olyan erejű atmoszférája van, ami szabályosan beleszegez a fotelbe.
Kérdés,
hogy jó-e ez így? Elvégre egy ilyen sztoriból lehetett volna egy jóval
vérgőzösebb, komorabb, megmondóbb filmet is csinálni, ami teljesen más
nézőpontot képvisel, és másfajta témákat boncolgat. Ramsey inkább a
misztikumra és a szimbolikára helyezte a hangsúlyt, nem mutat meg
mindent és egyértelműen az anyát helyezi a középpontba. Mindkét
változatot megnézném, de a Beszélnünk kell Kevinről végleges formájára
sem lehet panasz.
Tilda Swinton
kimért és tökéletes, mint mindig, ő viszi a hátán a filmet, nincs hiba a
játékában. A Kevint megformáló Ezra Miller sokaknak unszimpatikus,
esetleg ripacs, de nekik egészségükre. Miller kőkemény arc, karizmatikus
kisugárzással és határozott játékkal. Nagy jövő előtt áll a srác!
Furcsa
filmet rendezett Lynne Ramsay. Nem egy könnyen befogadható alkotás, ami
bárkinek ajánlható. Terhes kismamák kerüljék, mert elég kemény kérdések
fogalmazódhatnak meg bennük a film megtekintése után. Persze ez
vonatkozik minden egyes nézőre, bőven kapunk útravalót és biztos vagyok
benne, hogy kattogni fog az agyunk a végfőcím után is. Kevin utolsó
mondata pedig még jobban elbizonytalanít, feltéve ezzel az i-re a
pontot. Kicsit hátborzongató…
Összegzés:
Színészek: 10/8
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/8
Végítélet: 76%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése