Filmfreak blog

A hitetlen

(The believer)

Manapság már nem túl nagy divat rasszizmus témájú filmeket készíteni. Persze évről évre előrukkolnak valamivel (gondoljunk csak tavaly a Segítségre), de mindenki ismeri a szokásos közhelyeket. A Hitetlen 2001-ben készült Ryan Gosling pedig első főszerepében villog benne. A témája pedig csak látszólag a rasszizmus, valójában sokkal többről szól.

Danny Balint egy aprócska neonáci banda vezére. Élete célja, hogy minél több zsidót hidegre tegyen, ha teheti, hirdeti is antiszemita nézeteit és terrorizálja a más bőrszínűeket. Egy szélsőséges csoport befogadja és munkát ajánl neki. Beszédeket kell tartania és meg kell győznie az embereket hitének igazáról. Danny-nek azonban van egy titka: ő maga is zsidó.

A sztori alapját igaz történet ihlette, de a java fiktív. Az alapkoncepció rendkívül érdekes, hisz a náci nézetek és a zsidó vallás gyakorlása igazi paradoxon, itt mégis megtörténik. Ez nézhetne ki nevetségesen, de egyáltalán nem az. Egy fiatal fiú története ez, aki hihetetlen intelligens, mégsem képes eldönteni hova tartozik, mi a jó és rossz, csak vergődik és keresi a választ. A hitetlen nem játszik olyan hatásvadász eszközökkel, mint sok más társa. Reális képet fest mindarról a látásmódról, dühről, amit az érintett felek képviselnek. Tökéletesen bemutatja a fiatal neonácikat, hogy a 90%-nak fogalma nincs arról, mit gyűlöl, miért gyűlöli, egyszerűen csak a balhé, a hév viszi előre őket. Ennek ellenére a film közel sem a nácikról, az anti-antiszemitizmus hirdetéséről, hanem a hitről szól. Arról a hitről, ami mindenkinek kell, legyen az katolikus, buddhista, muszlim, náci, zsidó, vagy akár ateista.

Danny karaktere borzasztóan ellenszenves. Ahogy derülnek ki dolgok a múltjából, úgy lesz egyre szerethetőbb, de még így sem nevezném kimondottan pozitív karakternek. Rengeteg igazság van a mondandójában, pont a kettőssége miatt nem lehet bekategorizálni. A bő másfél órás játékidő egyáltalán nem unalmas, sem vontatott. A dialógusok zseniálisan meg vannak írva, de erőszakkal is el vagyunk látva bőven, tehát a változatosságra nem lehet panasz.

Ellenben vannak más hibák. Konkrétan a szerelmi szál, úgy ahogy van semmitmondó, a lány pálfordulása értelmetlen és irracionális. Ezen kívül Danny múltjáról is derülhetett volna ki több tény. A zárás szimbolikája többféleképp értelmezhető, de ezen a téren le a kalappal, zseniális az utolsó jelenet és a mondat is.

Ryan Gosling volt a fő húzónév, miatta néztem meg a filmet, és a zsenge 21 éves srác mindenkit lejátszik a vászonról. Ha kell kemény, ha kell érzelmes, már ennyi idősen sem tudott hibázni.

Sokaknak már a könyökén jön ki a rasszizmus, „sajnáljuk a más bőrszínűeket, utáljuk a nácikat”. Természetesen az alap sztereotípiák itt sem maradtak ki, de a Hitetlen (így elcseszni a címet, te jó ég) ennél jóval mélyebb témákkal is foglalkozik, nem megy át giccsparádéba, hanem őszintén és tisztán tolja az arcunkba a mondanivalót. Kár lenne kihagyni!

Összegzés:

Színészek: 10/8

Zene: 10/7

Kategórián belül: 10/8,5

Végítélet: 80%