007 – Skyfall
Nem
mindenki örült, amikor Daniel Craig lett 2006-ban James Bond. Aztán
kijött a Casino Royale, ami korrekt, ám felejthető mozi volt. Az utána
következő, A Quantum csendje pedig egy közepes akciófilm, érdektelen
hangulattal és semmilyen összképpel. Sam Mendes érdekes választás volt a
legújabb Bond mozi, a Skyfall rendezésére, és ahogy arra számítani
lehetett, egy kicsit másmilyen ügynököt kaptunk. Craig most végre
megmutathatta a kétkedőknek!
Egy
akció alkalmával Bondot baleset éri, halottnak nyilvánítják.
Természetesen túléli és élvezi, hogy kikerült a szolgálat alól. Egy
tragikus esemény hatására azonban ismét munkába kell állnia, ám
precizitása és keménysége megkopott. Mindemellett egy új ellenség van a
színen, akinek az MI6 két nagyágyújára M-re és Bondra fáj a foga. És,
hogy mi az a Skyfall? Tessék megnézni a filmet!
Rögtön
egy olyan nyitójelenetet kapunk, hogy eldobjuk a hajunkat. Az Isztambul
utcáin, majd a vonaton való menekülés zseniális és látványos lett,
tökéletesen ráhangol a filmre. Utána sem unatkozunk, érdekes volt Bondot
olyan emberként látni, aki képes hibázni, nem tökéletes és nem biztos
magában. A történet szépen körvonalazódik, ám egészen addig nem sikerül
magával ragadnia, amíg meg nem jelenik a gonosz. Aztán színre lép Silva és új értelmet nyer a Skyfall.
Az aktuális rosszfiú nem kap nagy teret, sőt kifejezetten keveset van a
vásznon, mégis a film csúcspontja, amikor látjuk. Ezen felül a karaktere árnyalt, mégis kidolgozott és motivált.
El tudtam volna viselni, ha nagyobb szerepet kap, de akkor túlzottan
ellopta volna a show-t Bond elől (bár így is ez történt). Szemben a
Casino Royale ömlengő romantikus szálával itt nincs nyáladzás, illetve
annyi van, amennyit megkövetel a cselekmény. Amolyan Bondos stílusban.
Az akciójelenetek ütősek, nekem speciel a metrós, bírósági tárgyalási jelenet tetszett a legjobban. Mit tetszett, a legtöbb mai akciófilm elbújhat mögötte annyira remekül van kivitelezve. Mendes kiváló rendező és nagy hangsúlyt fektetett a dramaturgiára. Konkrétan minden eddiginél többet tudunk meg Bond múltjáról. Ez kicsit furcsa volt, némiképp oda nem illő is talán, de tetszett, hogy nem egy szimpla ügynöknek állítják be a főhőst, hanem embernek!
A
zárás kiszámítható, és a szokásos akciófilmes irracionális elemeket sem
ússzuk meg, de ezektől el lehet tekinteni. A Skyfall hossza (143 perc),
elsőre ijesztőnek tűnhet, de a film egyáltalán nem unalmas, s bár
tartalmaz lassabb periódusokat, feszült és érdekfeszítő tud maradni.
Daniel Craig
kemény, laza, sármos, röviden James Bond. Nem is kell ennél több. Judi
Dench-nek minden eddiginél nagyobb szerep jut, és amolyan M-es
merevséggel és precizitással birkózik meg vele. Javier Bardem nélkül
viszont a Skyfall nem lenne ennyire jó. Fentebb írtam, hogy nem szerepel
sokat, de annyira zseniális, hogy már miatta érdemes megnézni a filmet.
Nem
valószínű, hogy mindenki szeretni fogja ezt a mélyebb, kicsit
érzelmesebb, emberibb Bondot. Sam Mendes nem egy szimpla akciófilmet
készített, a Skyfall remélhetőleg egy új tendenciát indít el a 007-es
ügynökről szóló filmek közt. Mégis minden megvan benne, ami kell.
Egyszerre hozza vissza a stílusjegyeket, nosztalgikus, benne van az új
filmek dinamikája megspékelve némi egyediséggel. A hibáit pedig el lehet
nézni. James Bond visszatért, kicsit öregszik, kicsit viharvert, de
jobb formában van, mint valaha!
Összegzés:
Színészek: 10/8
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/8
Végítélet: 78%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése