Kódjátszma kritika

Kódjátszma

A Kódjátszma tökéletesen beleillik az Oscar vadász filmek sorába. Életrajzi dráma, ami fájdalmas mégis szerethető a nagyközönség számára, ráadásul tökéletesen aktuális is. Ez a mondhatni kommersz vonal azonban nem baj, ugyanis a film remekül működik, még ha nem is feltétlenül a leghitelesebb. 

Alan Turing matematikus, a második világháború elején a kormánynak akar dolgozni. Elhatározta, hogy feltöri a nácik Enigma-kódját. A nehezen kezelhető és magának való zseni azonban lassan halad, a kollégái utálják, az idő pedig vészesen fogy. 

Aki nem tud semmit Turingról, annak sem kell feltétlenül könyveket bújnia a főhős életéről. Elég azzal tisztában lenni, hogy ő találta fel a számítógép ősét, illetve feltörte az Enigmát, amivel nagyjából két évvel rövidítette le a háborút Európában, ezzel emberek milliót mentve meg. A másik fontos dolog, hogy homoszexuális volt, ami akkoriban Angliában törvénytelennek számított. Turing választhatott a börtön és hormonterápia között, ő pedig az utóbbi mellett döntött. 1954-ben halt meg vitatott körülmények közt. Egyesek szerint megölték, mások szerint öngyilkos lett. 

No, de térjünk rá a filmre. Turing a Kódjátszma gerince, szinte minden jelenetben ott van és igen komplex karakter. Tipikus különc zseni, akivel nehéz kijönni, mindemellett cinikus és olykor nárcisztikus. A cselekmény a homoszexualitását sem bagatellizálja el, noha annyira messze nem megy, hogy ebből bármit is mutasson. Ez nem is feltétlenül gond, a lényeg ugyanis a kód feltörésén és az idővel való versenyfutáson van. Meglepett, hogy a tempó kifejezetten gyors egy drámához képest, egy percre sem lehet unatkozni, tökéletes mértékben van adagolva a feszültség és a humor is. Az a remek a Kódjátszmában, hogy egyszerre képes ötvözni a klasszikus kosztümös filmek világát a remek karakterdrámákéval, mindezt pedig megspékeli a feszült kémthrillerek atmoszférájával, aminek következtében egy olyan elegyet kapunk, ami garantáltan elgondolkodtat és szórakoztat. 

Az viszont elég szembetűnő, hogy a Kódjátszma hajaz a Közösségi hálóra. Elég csak összehasonlítani a filmek plakátját. De említhetném az időben ugrálást, vagy azt, hogy itt egy kihallgatással kezdődik a film, míg ott egy perrel. Ráadásul Turing és Zuckerberg közt is van hasonlóság, nem is kevés. Ezt nem szemrehányásként, vagy szimpla lopásként hozom fel, egyszerűen csak érdekes a párhuzam, ezt kár lenne tagadni. 

Benedict Cumberbatch mindenhol ott van az elmúlt néhány évben, a munkája pedig beérhet ezzel a filmmel. Jó eséllyel szállhat versenybe az Oscarért. Keira Knightley egyre szimpatikusabban választ szerepeket, itt is remekül alakít, remélhetőleg láthatjuk még hasonlóan izgalmas szerepben.

A Kódjátszma nem lesz a legjobb film az évben, de fontos alkotás, amit mindenkinek érdemes megnéznie. Változatos, remek hangulatú és jó iramú mozi, csodás zenével és egy zseniális Cumberbatch-el. A háború egy másfajta arcát mutatja be, a harcmezők helyett, a névtelen hősökre fókuszálva.  

Összegzés:

Színészek: 10/9

Zene: 10/9

Kategórián belül: 10/8

Végítélet: 82%