Az éhezők viadala: Futótűz
Hollywood a Harry Potter és az
Alkonyat franchise befejeztével nem hagyott fel az aranytojást tojó tyúkok
keresésével. Az éhezők viadala lett a következő kiválasztott, a nép pedig
zabálta. A nézők is szerették, kritikailag pedig sikeresebb volt az
Alkonyatnál, bár a Potter filmeknél nem. Anyagilag szintén brutálisan termelt,
így jött a folytatás és a szokásos „az utolsó részt két filmre bontjuk” rész. A
Futótűz esetében az volt a kérdés, hogy hozza-e a színvonalat és ismét kapunk
egy normális „tinifranchise-t”, vagy sem?
Katniss és Peeta, a 74. viadal
győztesei épp győzelmi körútjukon vesznek részt, ám szerepet kell játszaniuk
családjuk biztonsága érdekében. A körzetekben indulatok uralkodnak, Katniss
szimbólummá vált és reményt ad az embereknek. Épp ezért Snow elnök és az új
játékmester, Plutarch meghirdetik a „nagy mészárlást”, ami annyit takar, hogy a
75. Éhezők viadalát az eddigi versenyek győzteseinek részvételével rendezik.
Hőseinknek így ismét harcolniuk kell.
Az előd és a folytatás közt nincs
akkora különbség, mint elsőre hinnénk. Ugyanúgy megkapjuk a felvezetést és a
viadalt, ami egyfelől kellemes déja vu érzést ad, ugyanakkor nem jó ugyanazt a
szituációt kétszer látni egymás után, túlságosan is remake hatást kelt. Ennek
ellenére a viadalt feldobták annyira, hogy ez a veszély ne álljon fenn, így
izgalomban és akcióban sincs hiány szerencsére! A film első fele sem unalmas,
megismerjük az új karaktereket, betekintést nyerünk a körzetek életébe és
Katnissék morális döntéseinek helyzetébe. A csúcspont természetesen maga a
viadal, a harc az ellenfelekkel és a mesterséges természettel (de viccesen
hangzik). Lényegessé válik a szövetségek kialakítása, a taktikázás. Még mindig erős a Battle
Royale áthallás, de a Futótűz hangulatában képes annyira újszerű lenni, hogy ne
hasson pofátlan másolásnak.
Gondok azonban így is vannak. A
Gale, Katniss, Peeta szál a kelleténél nagyobb szerepet kap, amivel azért van
problémám, mert nem indokolt! Frusztráló, hogy Katniss nem képes dönteni,
ide-oda ingázik a két fiú közt, ez így példának is borzalmas a tinilányok felé.
Szerencsére szó nincs Alkonyatba átcsapásról, de zavaró ez a mesterkélt
szerelmi háromszög. Ezen felül néhány apró illogikus, illetve nem eléggé
kibontott szál is szemet szúrt. Nem értem például ezt az egész szövetség
rendszert, nincs normálisan megalapozva, nem logikus. A zárás aztán tartogat
egy kiszámítható, ám indokolt és kellemes csavart, hogy felvezessék a
forradalmat, a Futótűznek pedig úgy van vége, ahogy kell. Azzal az érzéssel,
hogy: idenekemakövetkezőrészt!
A színészek korrekt munkát
végeznek, Jennifer Lawrence-t azonban szívesebben látom olyan filmekben, ahol
megmutathatja igazi tehetségét. Az új jövevények közül Philip Seymour Hoffmant
emelném ki, aki mindig feljebb tornássza játékával egy film színvonalát.
Közel sem lett tökéletes a
Futótűz, számos helyen bele lehet kötni és reméljük, inkább fekszenek rá a
forradalomra, mintsem a szerelmi háromszögre. Szerencsére így sem kellett
csalódnom, a színvonal hozza az első rész által felállítottat és egy kicsit
csavar is az összképen. A két és fél órás játékidő elrepül, a látvány korrekt,
a viadal intenzív. Egy ilyen epilógus után pedig természetesen várjuk azt a
Fecsegőposzátát!
Összegzés:
Színészek: 10/7,5
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/7
Végítélet: 71%
" a színvonal hozza az első rész által felállítottat "
VálaszTörlés"A két és fél órás játékidő elrepül, a látvány korrekt, a viadal intenzív."
Érzem a nem létező iróniát :D
Ejj, de gonosz vagy :D
Törlés