2013. december 12., csütörtök

Az éhezők viadala: Futótűz kritika



Az éhezők viadala: Futótűz



Hollywood a Harry Potter és az Alkonyat franchise befejeztével nem hagyott fel az aranytojást tojó tyúkok keresésével. Az éhezők viadala lett a következő kiválasztott, a nép pedig zabálta. A nézők is szerették, kritikailag pedig sikeresebb volt az Alkonyatnál, bár a Potter filmeknél nem. Anyagilag szintén brutálisan termelt, így jött a folytatás és a szokásos „az utolsó részt két filmre bontjuk” rész. A Futótűz esetében az volt a kérdés, hogy hozza-e a színvonalat és ismét kapunk egy normális „tinifranchise-t”, vagy sem?


Katniss és Peeta, a 74. viadal győztesei épp győzelmi körútjukon vesznek részt, ám szerepet kell játszaniuk családjuk biztonsága érdekében. A körzetekben indulatok uralkodnak, Katniss szimbólummá vált és reményt ad az embereknek. Épp ezért Snow elnök és az új játékmester, Plutarch meghirdetik a „nagy mészárlást”, ami annyit takar, hogy a 75. Éhezők viadalát az eddigi versenyek győzteseinek részvételével rendezik. Hőseinknek így ismét harcolniuk kell. 


Az előd és a folytatás közt nincs akkora különbség, mint elsőre hinnénk. Ugyanúgy megkapjuk a felvezetést és a viadalt, ami egyfelől kellemes déja vu érzést ad, ugyanakkor nem jó ugyanazt a szituációt kétszer látni egymás után, túlságosan is remake hatást kelt. Ennek ellenére a viadalt feldobták annyira, hogy ez a veszély ne álljon fenn, így izgalomban és akcióban sincs hiány szerencsére! A film első fele sem unalmas, megismerjük az új karaktereket, betekintést nyerünk a körzetek életébe és Katnissék morális döntéseinek helyzetébe. A csúcspont természetesen maga a viadal, a harc az ellenfelekkel és a mesterséges természettel (de viccesen hangzik). Lényegessé válik a szövetségek kialakítása, a taktikázás. Még mindig erős a Battle Royale áthallás, de a Futótűz hangulatában képes annyira újszerű lenni, hogy ne hasson pofátlan másolásnak. 

Gondok azonban így is vannak. A Gale, Katniss, Peeta szál a kelleténél nagyobb szerepet kap, amivel azért van problémám, mert nem indokolt! Frusztráló, hogy Katniss nem képes dönteni, ide-oda ingázik a két fiú közt, ez így példának is borzalmas a tinilányok felé. Szerencsére szó nincs Alkonyatba átcsapásról, de zavaró ez a mesterkélt szerelmi háromszög. Ezen felül néhány apró illogikus, illetve nem eléggé kibontott szál is szemet szúrt. Nem értem például ezt az egész szövetség rendszert, nincs normálisan megalapozva, nem logikus. A zárás aztán tartogat egy kiszámítható, ám indokolt és kellemes csavart, hogy felvezessék a forradalmat, a Futótűznek pedig úgy van vége, ahogy kell. Azzal az érzéssel, hogy: idenekemakövetkezőrészt! 


A színészek korrekt munkát végeznek, Jennifer Lawrence-t azonban szívesebben látom olyan filmekben, ahol megmutathatja igazi tehetségét. Az új jövevények közül Philip Seymour Hoffmant emelném ki, aki mindig feljebb tornássza játékával egy film színvonalát. 


Közel sem lett tökéletes a Futótűz, számos helyen bele lehet kötni és reméljük, inkább fekszenek rá a forradalomra, mintsem a szerelmi háromszögre. Szerencsére így sem kellett csalódnom, a színvonal hozza az első rész által felállítottat és egy kicsit csavar is az összképen. A két és fél órás játékidő elrepül, a látvány korrekt, a viadal intenzív. Egy ilyen epilógus után pedig természetesen várjuk azt a Fecsegőposzátát!

Összegzés: 

Színészek: 10/7,5
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/7

Végítélet: 71%   

2 megjegyzés:

  1. " a színvonal hozza az első rész által felállítottat "
    "A két és fél órás játékidő elrepül, a látvány korrekt, a viadal intenzív."

    Érzem a nem létező iróniát :D

    VálaszTörlés