2013. szeptember 19., csütörtök

Démonok között (The Conjuring) kritika



Démonok között



A modern horror reneszánszát éli! Itt nem feltétlenül a minőségre gondolok, hanem arra, hogy a horror bitang jó üzlet. Nem kerül sokba, viszont a nézők szeretik, így termeli a milliókat. Ezt sajnos sokan kihasználják és sorban adják ki az egy kaptafára készülő hulladékokat, de él egy James Wan nevű emberke, aki nagyon ügyel a minőségre és nagyon ért a paráztatáshoz!


Ed és Lorraine Warren szelleműzők, démonológusok, paranormális dolgokkal foglalkoznak. Legújabb esetük egy démon járta házhoz kapcsolódik. Egy frissen beköltözött család hívja őket segítségül, miután furcsa dolgokra lettek figyelmesek éjszakánként. Warrenék egyből érzik, hogy baj van, és elkezdődik az adok-kapok!


Sajnos ez a film is elsüti az „igaz történet” szöveget, de legalább annyi valóságalap most tényleg akad, hogy a Warren házaspár tényleg létezik(zett) és valóban volt egy ilyen ügyük, ami The Perrons néven került a köztudatba. A többi már csak forgatókönyv és hiszékenység dolga. No, de térjünk rá a mozira! A cselekmény kezdetben két szálon mozog. Perronék életét ismerjük meg, amint beköltöznek és furcsa dolgok részesei lesznek, valamint Warrenék mindennapjaiba is betekintést nyerünk. A két szál természetesen összefut, amikor az áldozatul esett család felkeresi a szelleműző házaspárt. 

A felvezetés nem túl hosszú, nagyjából 20 perc után bele is csapunk az eseményekbe. Innentől kezdve pedig nincs megállás! Rövid, maximum 10 perces megnyugvásokban lesz részünk, amik szintén nem unalmasak, hanem a cselekmény előre lendítéséért felelnek. Ezeken kívül azonban a Conjuring végig zúdítja ránk a félelmet, a feszültséget és az izgalmakat! Wan mesteri érzékkel használ minden egyes elemet és akkor használja fel, amikor kell! Természetesen nem ússzuk meg hirtelen ránk törő hanghatások nélkül, nyilván össze is csináljuk magunkat 2-szer 3-szor, de a film ereje nem ezekben a röpke szívrohamokban rejlik. Sokkal inkább abban, hogy képes elérni, hogy kikerekedett szemmel meredjünk, izguljunk és teljes erőnkből szorítsunk valamit ami épp a kezünk ügyébe kerül. Igazi hátborzongató feszültséget kínál Wan, ő pedig ennek a nagymestere. Apróbb hibák, következetlenségek és néhány kicsit komikusabb jelenet sajnos előfordul, de ez nem von le semmit a film értékéből.


Patrick Wilson és Vera Farmiga remek páros, lazán elviszik a hátukon a filmet, de többiek is kitesznek magukért. Az már csak plusz pont, hogy a gyerekszínészek sem idegesítőek!


A The Conjuring egy mezei kísértet-sztori, ami nem újít műfajt, nem mérföldkő, csak egy piszok jó horror! Igényes, minőségi munka, ami végig izgalmas, idegőrlően feszült és még félelmetes is. Nem tökéletes, de a stílusban rég nem született ennyire eltalált darab. James Wan pedig a modern horror új királya! Ráadásul még egyszer „terrorizál” minket az évben: érkezik az Insidious 2! Szemek elé tett kezekkel várjuk!

Összegzés:

Színészek: 10/7
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/8

Végítélet: 73%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése