2015. március 19., csütörtök

Metro Manila kritika

Metro Manila



Olyanról se nagyon hallani, hogy fülöp-szigeteki film. Sean Ellis azonban készített egyet, amiben aztán minden van. Lehet, hogy ez nem volt a legjobb ötlet, de a Metro Manila attól még rendben van. 


Oscar naiv földműves, aki nagy reményekkel érkezik családjával a hatalmas Manilába. Az álom azonban hamar rémálomba fullad, ugyanis a család nem talál fedelet a feje fölé, de még a napi betevőt sem nagyon tudják összeszedni. Oscarnak azonban szerencséje lesz és egy szállítmányozási cégnél kap munkát. Konkrétan pénzt szállítanak egyik helyről a másikra, ez viszont olykor rablással és más sötét üzelmekkel jár. Oscar azonban segíteni akar a családján.


A Metro Manila olyan, mintha az Isten városát és a Szállítmányt összegyúrnánk és elköltöztetnénk az egészet egy másik helyszínre. A nyomorról, mélyszegénységről és a vele járó viszontagságokról rengeteg filmet láthattunk már, Ellis azonban remekül kiragadja a lényeget és szuper drámát ad. Érdekes látni, hogy Oscar mennyire örül minden lehetőségnek, a vagyonosabb ember pedig rendre többet akar, holott alapból megvan mindene. Ez hatalmas közhely, de a filmben ez nagyon szépen működik. A dráma mint említettem szintén a helyén van, kicsit talán hatásvadász módon, de épp ezért kőkeményen az arcunkba kapjuk a nagyváros mocskát. A kisember pedig végig harcol és a lehetőségeit latba vetve próbál kikecmeregni egy reménytelennek tűnő helyzetből.
Első látásra úgy tűnhet, hogy a Metro Manila mondanivalója kimerül annyiban, hogy ha csóró vagy, így jártál, nem lesz jobb, maximum úgy, ha bűnözésre adod a fejed. Erre enged minden következtetni, de az áldozat, amit Oscar a családjáért hoz, rejti az igazi értéket. Hiába ingott meg látszatra a főhős, végig egy cél lebegett a szeme előtt. Persze okkal mondhatja mindenki, hogy végül azzá vált, amiben nem hitt, de én abszolút nem így látom. Tény, hogy törvényt sérteni nem kifizetődő, de a kitartás, az önzetlenség, a szeretet és a már említett áldozathozatal, amit Oscar bemutat, példátlan. 


A Metro Manila nem újít műfajt, nem találta fel a spanyolviaszt, de egy nagyon korrekt film, ami megfogja az embert. A dráma mellett a csekély teret kapó akció és thriller szállal sincs gond, egy-egy periódusban kifejezetten feszült és izgalmas képes lenni. Nem egy könnyed délutáni matinéról van szó és a kedvünk sem ettől filmtől fog a fellegekben járni, de aki egy kis ínyencségre vágyik és nem fél ha kap egy gyomrost, nyugodtan vágjon bele, nem bánja meg!

Összegzés:

Színészek: 10/7
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/8

Végítélet: 75%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése