Bódulat kritika

Bódulat

Jonathan Levine az elmúlt években összehozta a szuper Fifti-fiftit és a szintén ütős Eleven testeket. Egy korábbi, 2008-as filmje viszont szépen eltűnt a süllyesztőben, pedig egy tök korrekt coming of age moziról van szó. Természetesen a Bódulatról beszélek.

1994-ben járunk New Yorkban, Luke épp végez a gimiben és előtte az egész nyár. Szabadidejében drogdílerkedik és elég jól keres vele. Poénból egy Squires nevű pszichológushoz jár, akinek szintén fűvel fizet. Összebarátkozik a férfival, és szépen beleszeret annak mostohalányába. A bonyodalmakat fokozza, hogy Luke családi gondokkal küszködik. 

A Bódulat alapképlete marha jól működik. Első blikkre azt hihetnénk, hogy abból lesz bonyodalom, hogy Luke beleszeret Squires mostohalányába, de a dilidoki igazából csak figyelmeztet, amúgy meg magasról tesz rá, mit csinál a srác. Kettejük kapcsolata mégis szuper, kiegészítik egymást, hasonló helyzetben vannak és természetesen függnek is a másiktól. A drogterjesztés pedig adott esetben még össze is hozza ezt a két fura fazont. Levine műve változatos, igazi dramedy, ami szerint az élet egy nagy rakás szar, viszont tele van csodás dolgokkal, amiket viszont észre kell venni és ki kell használni! Luke személyiségfejlődésében szerepet játszik a nyár összes állomásán szerezett tapasztalata. Igazi coming of age momentum a komplett kapcsolata és az eszmecseréi Squires-szel, de a kalandját a lánnyal is nyugodtan ide lehet sorolni. A film végig egy korrekt érzelmi hullámvasút, ami egyszerre mutatja be az élet sötét és napsütötte oldalát. Apróbb hibái azért akadnak. Squires magánéletének bemutatását kicsit felszínesnek véltem, holott a kedvtelenség és a fásultság tökéletesen lejön belőle. Nekem mégis hiányzott valami nyomósabb indok, ezeknek a pároknak legtöbbször ahhoz sincs mentális és lelki erejük, hogy kimondják, hogy ennyi.

Zárásként nincs klasszikus értelemben vett happy end, kicsit furcsa érzés fogott el a zárójelenet után. Mosolyogtam, hisz elérte a film, hogy továbbgondoljam. Elérte, hogy azon zakatoljon az agyam, hogy mi lesz ezek után hőseinkkel! Ez azt hiszem már önmagában elég nagy érdem.

Josh Peck bevallom őszintén gyenge volt a főszerepben. A folyton nyitott szája, a sokszor kifejezéstelen arca. Egy karizmatikusabb színész kellett volna helyette. Még szerencse, hogy Ben Kingsley viszi a hátán, rég formált meg ennyire izgalmas karaktert az öreg.

A Bódulat nem váltja meg a világot, láttunk már sokkal jobb alkotásokat a műfajban, de most egy kicsit más szemszögből közelítettük meg a témát. Jól működnek a korhű zenék, a popkultúrára való utalások, a szuper karakterek és a cselekmény végig leköt. Egy próbát mindenképp megérdemel!

- Pszichológia? Érdekes választás!

- Tuti, hogy értenék hozzá, mert egy csomó dilis faszkalap vesz körül.

Összegzés:

Színészek: 10/7

Zene: 10/7

Kategórián belül: 10/7,5

Végítélet: 72%