Halálhegy: A Gyatlov-rejtély
1959-ben kilenc orosz ember (hat
egyetemista és három mérnök) egyszerű sítúrára indult, vezetőjük a 23 éves Igor
Dyatlov volt. Egyik állomásuk a Halálhegynek nevezett lejtő volt, ahol egyik
este tábort vertek. Néhány hét elteltével sem érkezett hír a fiatalok felől,
így keresőcsapatokat küldtek, hogy kiderítsék, mi folyik itt! Az eredmény
filmbe illően misztikus: először öt holttestet találtak, méghozzá majd egy
kilométerre a sátraktól, ráadásul a sátrakat belülről, késsel vágták fel.
Később, miután a vastag hótakaró olvadni kezdett, ráakadtak a maradék négy
hullára is. Többjükön csak alsónemű volt, akadt, akinek minden bordája eltört,
de külső sérülések nem voltak rajta. Ezen felül egyiküknek hiányzott az orra,
egy másiknak pedig a nyelve, valamint néhányukon erős radioaktivitást
észleltek.
Az esetről számos teória terjeng,
sokan UFÓ-kra gyanakszanak, más a titkos kormánykísérletekre esküszik. A
legésszerűbb magyarázatnak a lavina tűnik, vagy esetleg a hegyen élő manysi
törzs vadászai ölhették meg a túrázókat. Az viszont biztos, hogy egyik sem ad
választ minden kérdésre…
A film természetesen a fent
említett esettel foglalkozik, ám napjainkban játszódva. A sztori öt
egyetemistáról szól, akik filmet forgatnak a rejtélyről. Interjúkat készítenek
és természetesen felmennek arra a bizonyos hegyre is.
Rögtön feltűnhet az Idegleléses
felütés, ami nem véletlen. A Halálhegy bőven merít belőle, ami nagyon
szembetűnő, de nem feltétlenül rossz dolog. Azt viszont rögtön kiemelném, hogy
aki horrort vár, csalódni fog! A bő másfél órás cselekmény kétharmadában semmi
nem történik! A legfurcsább az egészben mégis az, hogy a film marha jó! Egyáltalán
nem vártam, hogy rám hozzák a frászt mindenféle hatásvadász baromsággal. Biztos
sokaknak ez dögunalmas lesz, de a téma iszonyatosan érdekes és teljesen levett
a lábamról már maga a túra is, a rekonstrukció. Ilyen, amikor már önmagában az
alapötlet, a misztikum lazán elviszi a hátán a filmet és ez itt nagyon jól
megnyilvánul. Karaktereink a szokásos tucat jellemek, a főhős, Holly pedig
különösen idegesítő volt. A Halálhegy első fele a normális filmes tematikát
követi, de elég hamar átmegy found footage moziba, azaz nagyon sok kézi-kamerázás van. Ez nem kifejezetten zavaró, de mint említettem ebben is
megmutatkozik az Ideglelésre való hajazás.
Eddig minden rendben van, de
elérkezünk az utolsó 20 perchez, amikor is történik valami olyasmi, amire a
horror rajongók vártak. Itt pedig tönkre is vágja a film az addig felépített
pátoszát. A borzalmasan meganimált fonnyadt izék behozatala bár a történet
szempontjából logikus, én mégis baromságnak tartom. Addig sem volt ijesztő a
film, ezzel sem lett az. A sztorit tekintve pedig átmegyünk egy túlbonyolított
sci-fi valamibe, ami már annyira más irányba tereli az alaptémát, hogy az
taccsra is teszi bonyodalmakat. Sokkal jobb lett volna ebben is az Ideglelést
követni és csak sejtetni, hogy mi állhat a háttérben, mert ez így, csak
szemöldökfelvonásra és gyakori… "na nemáá"-ra ad okot.
Most mondhatnám azt, hogy ilyen,
amikor egy remek ötletet baltáznak el, de az a helyzet, hogy nem haragszom
ennyire a filmre. Tetszett, hogy nem követi (mindenben) a bevett formát, nem
akar feleslegesen ijesztgetni, hanem elmesél egy olyan történetet, ami
borzasztóan félelmetes és tele van misztikummal, kérdésekkel. Egy olyan
történetet, ami gondolkodóba ejt és az arra fogékonyak elkezdenek teóriákat
gyártani, hogy mi a franc is volt ez? A baj csak az, hogy a Halálhegy ennél
tovább ment és egy ütős mindfuck-kal akart csavarni a sztorin, de sajnos ez
fordítva sült el. Ennek ellenére, aki egy igazán érdekes horror/thrillerre
vágyik, az nyugodtan vágjon bele! Nem garantálom, hogy be fog jönni, de ezt a
túrát kár lenne kihagyni!
Összegzés:
Színészek: 10/5
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/6,5
Végítélet: 63%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése