2013. szeptember 13., péntek

A kezelés kritika



A kezelés



Ez a film is, hasonlóan sok műfajbéli társához, a könnyzacskókat támadja, esetemben sikertelenül. Ez azonban ahelyett, hogy negatívum lenne, sokkal inkább pozitív dolog! Persze a Kezelés sem újít műfajt, de pont annyira más, hogy könnyen imádni lehessen!


A sztori Mark O’Brian igaz történetén alapul, aki életének nagy részét egy vastüdőben töltötte és nyaktól lefelé béna. Mark azonban eszes fickó, költő, diplomája van és rengetegen tisztelik sikerei miatt. Harmincas évei végéhez közeledve azonban egyre jobban unja, hogy még mindig szűz. Felkeres egy szex terapeutát és indulhat a kezelés!


A film rögtön belopta magát a szívembe azzal, hogy meg sem próbálja betartani a kötelező köröket. Mark történetét pár perc alatt lezavarjuk, nincs sajnálkozás, nincs büszkeség, nincs áldozat. Ezzel, sokkal emberibbé és valóságosabbá tették a karaktert, ezen felül a humor, mint eszköz is tökéletesen funkcionál a cselekményben. Mark rengeteget poénkodik, s noha sok fájdalom van benne, a derűs kisugárzást képtelen elhagyni. A cselekmény szépen bevezet minket Mark problémájába, szemérmetlenül és kissé groteszk módon tárgyalva ki a szexualitást. Ez főként abban nyilvánul meg, ahogy hősünk legjobb barátjával, egy pappal vitatja meg a gondjait. Közös jeleneteik elképesztő komikusak és bizarrak, de a lehető legjobb értelemben. A kezelés cselekménye talán kissé repetitívnek hathat, de szerintem inkább volt változatos. Egyszerre romantikus, vicces és drámai. Ahogy belép a nő Mark életébe, úgy vetkőzi le gátlásait a hős és a film is. Nincsenek tabuk, de nem érezzük magunkat feszélyezve, annyira természetesnek hat az egész, mintha mi magunk is egy igazi kezelésnek lennénk tanúi. Természetesen akadnak bonyodalmak, konfliktusok, de mindezt annyira mesterien prezentálva, hogy kicsit sem hat elcsépeltnek, erőltetettnek vagy épp túldramatizáltnak egyik sem. Egyedül talán a terapeuta Cheryl családi szála volt kissé funkciótlan, de ez amúgy sem kap nagy teret. Aztán a zárásra kicsit átmegyünk érzelgősbe, de Ben Lewin rendező megint akkor vágja meg a filmet, amikor arra szükség van!


John Hawkes egész egyszerűen zseniális. Az Akadémia újabb hatalmas tévedése az ő mellőzése tavalyról. Helen Hunt bájos, egyáltalán nem szégyenlős és mit kerteljek, remek formában van, de mindemellé is remekül alakít! A többiek is korrekt munkát végeznek, de ők ketten viszik a prímet.


A kezelés nem bonyolult film, sokszor látott témát visz vászonra, azonban van olyan bátor, hogy nem kertel, remek humorral operál, és esze ágában sincs giccses életrajzi film lenni. Mark életének csak egy kis, ám fontos szakaszát látjuk, az így kapott mozi pedig minden kétséget kizáróan egyszerre szívmelengető, vicces és roppant szórakoztató!


Összegzés: 

Színészek: 10/8,5
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/8  

Végítélet: 79%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése