Polisse
Teljesen véletlenül akadtam rá
erre a 2011-es francia filmre, de felkeltette az érdeklődésem. Kemény témákat
boncolgat, olyan morális kérdéseket feszeget természetesen, amiket kimondani is
félünk. Elvégre milyen világot élünk, amikor már a gyerekélet sem szent!?
A rendőrség gyermekvédelmi
osztagának mindennapjait kísérjük figyelemmel. Adott a csapat, akik együtt
küzdenek az erőszaktevők, pedofilok és egyéb bűnözők ellen, mindemellett ők is
emberek, saját élettel, problémákkal. Sok ehhez hasonló alapszituációval volt
dolgunk, ez most mégis kicsit más.
Az egész koncepció olyan, mintha
egy sorozatot néznénk. Megismerjük a karaktereket, betekintést nyerünk a
magánéletükbe, munkájukba. Nincs konkrét történet, epizódokat látunk,
szegmenseket, egy olyan sztorit, ami egyszer véget ér, de soha nem zárul le.
Karaktereink érdekesek, könnyen azonosulhatunk velük, van aki szimpatikus, más
kevésbé. Egy-egy szereplővel kicsit túl sokat foglalkozunk, de a kontraszt
nagyjából megvan.
A Polisse igazi ereje a stílusában rejlik. Az egész mű olyan,
mintha dokumentumfilmet néznénk, elképesztően hiteles és magával ragadó. A
munka kegyetlen és keményebbnél keményebb ügyekbe botlunk. Van olyan anya, aki
esti mese helyett orálisan kielégíti kisfiát, de találkozunk 14 éves szajhával
vagy gyermekrabló nővel is. Az egész cselekmény egy érzelmi hullámvasút! A
legjobb példa erre az a jelenetsor, amikor az egyik pillanatban egy halott
koraszülöttet tesznek egy hűtőtáskába a következőben pedig már egy vidám
szülinapi party-n találjuk magunkat. A legbrutálisabb pedig az, hogy érezzük a
hatásvadászatot, mégis minden egyes perce hiteles a filmnek. Szintén nem
elhanyagolható, hogy a két órás játékidő ellenére a film cseppet sem unalmas,
sőt, rendkívül sebes tempót diktál. Ez mondjuk indokolt is, hisz rengeteg
fontos karaktert vonultat fel, kis híján pedig ebbe bukik bele. A zárás erre a
legjobb példa, ami kétségtelenül sokkol, de kissé indokolatlan és nagy
hiányérzetet hagy maga után.
Ki kell emelnem a színészi
játékok, mert az valami elképesztően jó. A már említett hitelesség fele ennyire
nem működne, ha a színészek nem játszanának ennyire zseniálisan. Emelem
kalapom!
Nem szokványos zsarufilm a
Polisse, nem szokványos témákkal és kivitelezéssel. Merész, kemény és magával
ragadó alkotás ez kiváló karakterábrázolással, mély érzelmekkel és remek
tempóval. Az egyetlen baja, hogy kicsit túl sokat akar, emiatt kissé
szétszórt hatást kelt, de ez ne ijesszen el senkit. Ha elkap a piszkosul
autentikus atmoszféra, könnyen a padlóról szedhetjük fel magunkat az epilógus
után!
Összegzés:
Színészek: 10/9
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/8
Végítélet: 77%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése