2014. december 30., kedd

Piszkos pénz kritika



Piszkos pénz


Dennis Lehane műveiből rendre zseniális filmeket készítenek. A Titokzatos folyó, a Hideg nyomon és a Viharsziget is csavaros, összetett és szuper alkotások voltak, a Piszkos pénz azonban más. Egy letisztultabb, visszafogottabb stílust képvisel, de azt remekül!


Bob csapos. Nem akar semmit az élettől, csak hagyják békén és had dolgozhasson. Társa Marv már más tészta. Ő a bár tulaja, mégis csecsen maffiózóknak kell őriznie a piszkos pénzt. Ezzel a tudattal ő képtelen megbékélni és változást akar. A gondok akkor kezdődnek, amikor a bárt kirabolják.


A Piszkos pénz nem egy klasszikus krimi. Kerüli a nagyjeleneteket, lényegében az egész a várakozásra épül. Arra a várakozásra, hogy mennyit bír a mimózalelkű Bob és mikor szakad el nála a cérna? A film világa sem a bevett normákra épül. Nem nagymenőkkel van dolgunk, hanem egyszerű bűnözőkkel, akik nagynak képzelik magukat. A cselekményre szintén ez a visszafogottság jellemző, kevés az erőszak, de ez korántsem gond. Lehet, hogy a tempó nem halad észvesztő sebességgel, de a már említett folyamatos sejtetés végig rányomja a bélyegét a filmre. Ez alatt azt értem, hogy minden jelenetben benn van a feszültség, ez pedig leginkább a karaktereknek köszönhető.

Bob nagyon kis tesze-tosza alak, mintha szellemileg kicsit visszamaradott lenne, de egy élmény nézni, ahogy játszogat a tündéri kiskutyával, akinek szintén nagy szerep jut. A másik nehéz eset Bob újdonsült „barátnőjének” exe Eric, aki igazi paraarc. Fenyegető, idegileg labilis srác, akivel nem szívesen találkoznánk egy sötét sikátorban.
Az utolsó harmadban aztán lehull a lepel és mindenki kimutatja az igazi énjét. A Piszkos pénz persze ezt is a lehető legegyszerűbben és sallangmentesen közli, épp ezért üt akkorát, hiába számítottunk rá. 


Tom Hardy lazán elhiteti velünk, hogy értelmi fogyatékos, aztán átmegy hidegvérű állatba. Meglepő? Nem, eddig is tudtuk, hogy zseni. James Gandolfini szépen búcsúzik és hozza a kötelezőt, még ha ez nem is róla szólt. Noomi Rapace szép és jó, Matthias Schoenaerts pedig Hardy méltó partnere a nyomasztásban.


Nem egy egyszerű kikapcsolódás és nem is egy szimpla krimi a Piszkos pénz. Nem arat(ott) akkora sikert, mint Lehane korábbi műveiből készült filmek, de ez ne tántorítson el senkit. A hangulat ugyanis magával ragad, a feszültség tapintható és a visszafogottsága csak az előnyére válik. Remek krimi ez, ami az egyszerűsége miatt emelkedik ki az átlagból. És még egy cuki kutya is van benne!

Összegzés:

Színészek: 10/8
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/7,5

Végítélet: 76%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése