Exodus – Istenek és királyok
Idén ez már a második bibliai
témájú film (a Noé után), remélhetőleg Hollywood nem megy rá erre a
tendenciára, noha az említett könyvben találhatók ötletes fantasy alapanyagok
szép számmal. Ezúttal Ridley Scott akart valami monumentálisat kihozni Mózes
történetéből több-kevesebb sikerrel.
A történetet úgy vélem nem kell
különösebben ecsetelnem. Mózes és Ramszesz a két barát egy családban nőttek
fel, de Mózest száműzik, amikor kiderül róla, hogy héber. Ő pedig szent
küldetésének tekinti, hogy kivezesse a zsidókat Egyiptomból, a 400 éves
rabszolgaság után.
Az Exodus nem nyomja drasztikusan
a torkunkon a vallás és a higgy istenben témát, de fokozatosan kapunk egyre
többet és többet belőle. Ez nem rossz döntés, hisz aki nem vallásos, hanem egy
szimpla látványfilmet akar, az is jól szórakozhat. De sajnos nem fog. Hogy
miért? Nem azért, mert az Exodus dögunalmas. Igen, vannak lassabb periódusai és
gyakran leül a tempó, de ez a legkevesebb. Scott filmje egyszerűen csak üres.
Úgy próbál grandiózus és epikus lenni, hogy közben az eseményeknek semmi súlya
nincs. Minden csak úgy történik, mert ennek kell történnie. Mózes találkozik
egy nővel, két perccel később összeházasodnak, öt perccel később már a népét
akarja megmenteni. Ez az összecsapottság pedig egy 150 perces mozinál eléggé
furcsán hat, főleg, hogy az imént említett dolog csak egy volt a sok közül.
Isten gyermekként való ábrázolása sem épp telitalálat, arról nem is beszélve,
hogy a mindenható egy hatalommániás hisztis vakarcsként van bemutatva. Az olyan
momentumokról már szót sem ejtek, hogy miként élheti túl egy ember, ha rázuhan
többtonnányi víz?
Szerencsére nem csak gondok
vannak, az akciókkal például semmi baj nincs. A tíz csapás ábrázolása is
remekül sikerült és a látvány is csodás. Külön tetszett, hogy nincs tele CGI-jal
a film, ezáltal vizuálisan természetesnek hat, ugyanakkor a Vörös-tenger vagy a
földcsuszamlás is gyönyörűen lettek kidolgozva. A végére aztán kapunk egy
nagyon lebutított tízparancsolatot és a végeláthatatlan utat Kánaánba.
Christian Bale hozza a kötelezőt,
viszi a hátán a filmet és ő nyújtja a legjobb teljesítményt a színészek közül.
Joel Edgerton korrekt, de hiába van rajtuk kívül még egy rakás sztár a filmben,
mind csak epizódszereplők és jelentéktelen karakterek.
Az Exodussal az a legnagyobb baj,
hogy Scott túl sokat akart belőle kihozni. Egy hatalmas volumenű bibliai
eposzt, amiből viszont egy összeszedetlen és túlzsúfolt látványmozi sült ki.
Egyáltalán nem nézhetetlen és vannak kifejezetten remek pillanatai, de ez
egyszerűen kevés. Akkor már inkább a Noé, de ha lehet, akkor hagyjuk a vallást
ki a mozikból!
Összegzés:
Színészek: 10/6,5
Zene: 10/6,5
Kategórián belül: 10/6
Végítélet: 62%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése