2014. november 19., szerda

Az üldözött kritika



Az üldözött


Hiányzik Philip Seymour Hoffman. Ha ilyen filmekben látom, akkor pedig pláne! Anton Corbijn művében játszhatta utolsó főszerepét, ez az ő hattyúdala, a méltó búcsú.


Egy félig csecsen, félig orosz srác érkezik illegálisan Hamburgba, akinek feltehetőleg kapcsolatai vannak bizonyos terrorszervezetekkel. Günther egy apró, de hatékony titkosszolgálati csapatot vezet, akik megfigyelik mire készül az Issa nevű bevándorló. Nem az előbb lövünk aztán kérdezünk normát követik, pont ezért szúrja a szemét néhány másik terrorelhárító egységnek.


John le Carré műveiből nemrég a Suszter, szabó, baka, kémet filmesítették meg, aminek az eredménye egy igazi kémfilm lett. Az üldözött esetében ugyanez a helyzet, annak minden erényével és hátrányával. Rögtön kiemelném, hogy ez nem egy kommersz krimi, nem holmi James Bond utánérzés. Akiben van némi realitásérzet a kémszakmát illetően, az viszont így képzeli el azoknak az embereknek a munkáját. Kapcsolatépítés, lehallgatások, megfigyelések és végső soron beavatkozás. Güntherék többnyire a háttérből irányítják marionett bábjaikat, de tökéletesen végzik a munkát. Ennek fényében nincsenek pergő akciók és gyilkosságok minden sarkon. Pont emiatt a kimértség, tűpontosság és tökéletes felépítettség miatt lesz sokaknak unalmas a cselekmény, pedig egyáltalán nem az. Végig ott van a levegőben a feszültség, hiszen az idő sürget, a konkurencia lépni akar, mi pedig kíváncsiak vagyunk mi lappang a háttérben, ki a bűnös? Nagyon tetszettek az apró részletek, ahogy a civilek belépnek a játékba, a klasszikus kémekre jellemző megoldások. Minden borzasztóan összetett, igényes és vérprofi.
A zárásra aztán kapunk egy sallangmentes, kemény pofont és addigra tökéletesen átlátjuk a helyzet súlyát és azonosulunk Günther érzelmeivel. Semmiféle hatásvadászat nincs Az üldözöttben, de kegyetlenül betalál és a hatása alá vonja az embert.


Philip Seymour Hoffman játéka tökéletes. Nem kell akkorát alakítania, mint mondjuk a The Masterben, de ez egy teljesen más karakter és Hoffman azt hozza ki belőle, amit kell. Rideg, kemény és határozott. Rachel McAdams és a többiek is hozzák, amit kell, de ebben a játékban ők csak statiszták.


Az üldözött egy kisebb rétegnek fog tetszeni, de azt hiszem a Suszter, szabó… remek iránymutató lehet ebben a témában. Akinek az a film tetszett, ezt is szeretni fogja. Én mindenesetre csak ajánlani tudom ezt az intelligens, precíz és nagyon is feszült kémthrillert, nem csak Hoffman miatt. Még több la Carré regényt a vászonra!

Összegzés:

Színészek: 10/8,5
Zene: 10/7
Kategórián belül: 10/8,5

Végítélet: 80%    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése