2014. augusztus 17., vasárnap

Top 10: Legdepresszívebb, leglehangolóbb filmek



Top 10: Legdepresszívebb filmek


Nem is olyan rég volt szó a legkönnyfakasztóbb mozikról, adott esetben viszont a téma merőben más. A listán szereplő alkotások elemi erővel lehúzzák az embert, gyomorszájon vágják és az arcába lépnek úgy, hogy az élettől is elmenjen a kedve. Mit ad Isten, mi mégis szeretjük, ha felmossák velünk a padlót.

 

10: Az út (The Road) 2009 
Az egyik, ha nem a legrealisztikusabb poszt-apokaliptikus film, ami valaha készült. Egy férfi és a fia útját követjük nyomon, ahogy próbálnak egy szebb hely felé menetelni, de csak nyomasztó szürkeséget, elkeseredettséget és halált látnak maguk körül. Azt a fajta reménytelenséget, ami süt minden képkockából tanítani kellene. John Hillcoat műve lassú, de a küzdelem az életben maradásért mégis feszültté teszi. A zárás persze még belénk rúg egyet, de aztán megsimogat. Ettől függetlenül nem szeretnénk ilyen jövőben élni…




9: 4 hónap, 3 hét, 2 nap (4 months, 3 weeks and 2 days) 2007
Christian Mungiu ultra-realista drámája teljes mértékben belefészkeli magát a fejünkbe, és noha kissé vontatott, mégis gyomorba vágja az embert. A barátnőjének segítő Oltiliát követjük és mi is a film részének érezzük magunkat. Egy olyan korban akarunk végrehajtani abortuszt, amikor az törvénytelen volt. Nyers és kemény még egy férfinak is, de nőknél különösen nagyot üthet.   




8: Tirannoszaurusz (Tyrannosaur) 2011
Ez a film tipikusan az „élet egy rakás szar” vonalat viszi tovább és valami elképesztően brutális ereje van. Dráma létére kifejezetten pörgős, de nem kíméli a nézőt. Erőszakos, olykor sokkol és megmutatja, hogy két teljesen különböző jellemű ember is mennyire egymásra lehet utalva. Nem kevés megrázkódtatás éri a karaktereket másfél óra alatt, ami kihat ránk is, a Tirannoszauruszt mégsem tudtam nem imádni. 




7: A bűn hálójában (Boy A) 2007
Andrew Garfield egyik első jelentős szerepe és micsoda érzelmeket produkál ez a srác! A múltja elől menekülő fiatal, aki jó útra tért, mégsem futhat el a tettei elől. Az első felében kellemes tinifilm, de tudjuk, hogy kiderül a turpisság és robban a bomba. Az komplett mozi remek, engem mégis a zárójelenet győzött meg arról, hogy a Boy A-nek itt a helye. Csodálatosan lehangoló.




6: 21 gramm (21 Grams) 2003
A lehangoltság nagymestere Alejando González Inarritu sem maradhat ki, azon belül is a 21 gramm tépi szét talán legjobban a néző lelkét, holott a Korcs szerelmek vagy a Bábel sem épp vidám filmek. Egy több szálon játszódó, hihetetlenül pörgős dráma ez, amelyben az emberi sorsok összefutnak, és mindenki azt kapja, amit érdemel. Vagy nem, de hát ilyen az élet. 21 gramm minek a súlya?




5: Las Vegas, végállomás (Leaving Las Vegas) 1995
Egy kirúgott forgatókönyvíró halálra akarja inni magát, közben megismerkedik a nehéz sorsú örömlánnyal és egymásba szeretnek. Bizarrul gyönyörű romantikus alkotás, amiből végig süt a reménytelenség és a melankólia. A legszívszaggatóbb pedig az, hogy mindkét főhős elfogadja a másikat, annak minden hibájával. Maradjunk annyiban, hogy nem fogunk sokszor mosolyogni a film alatt (meg utána sem).




4: Snowtown (Snowtown) 2011 
Ez az ausztrál gyöngyszem egy úthenger. Laposra lapít és földbe döngöl, úgy, hogy utána órákig azt sem fogja tudni a néző, hogy mi van! Undorító környezetben játszódik, ahol undorító embereket ölnek még undorítóbb emberek. Mi pedig a csendes és megtört fiatal srác szemén nézzük végig mindezt, hogy aztán egy mentálisan meggyötört és lelkileg kifacsart utazás végén csak bámuljuk a ránk csukódó ajtót. 




3: Lilja 4-ever (Lilja 4-ever) 2002
Újfent mocskos környezetben járunk, ahol a 16 éves Lilja a szebb élet reményében el akarja hagyni az országot. Folyamatos csalódások, bántalmazások, prostitúcióra kényszerítés. A Lilja 4-ever szétcincálja a nézőt, és noha szinte minden lépése kikövetkeztethető, mégis iszonyú hatást gyakorol ránk. A zárás aztán felold a borzalmak alól, de akkor már rég késő. Csak katatón módon meredünk előre.  




2: Oslo, augusztus (Oslo, 31. August) 2011
Visszafogott, kimért film egy heroin függőről, aki épp elhagyni készül a rehabilitációs intézetet és kap egy szabadnapot. A főhős, Anders egy művelt és tehetséges fiatal, aki belebukott az aranyifjúságba és képtelen megtalálni a helyét. Vannak boldog pillanatai, de számára már nincs visszaút. Remek párbeszédek és ismét egy realista alkotás, pont ezért hagy bennünk akkora nyomot. A zárójelenet pedig tökéletesen összefoglalja a lényeget.




1: Magnólia (Magnolia) 1999
Paul Thomas Anderson három órás depresszióhulláma néhány ember sorsába enged betekintést. Látszólag semmi közös nincs bennük, hisz van itt TV-sztár, milliomos feleség, csodabogár gyerek vagy épp magányos rendőr. Ami összeköti őket, az a szeretet, illetve annak hiánya. Mennyi mindent meg lehet oldani vele, hisz ingyen van és mindenki vágyik rá. Mégis előfordul, hogy már késő. Nem egy könnyű menet, de végig leköti az embert, PTA pedig végig biztos kézzel rángatja marionett bábjait. Köztük minket is. És akkor még a békaesőről nem is beszéltem.  

2 megjegyzés:

  1. hol tudom olvasni a könyfakasztó listát?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vagy beírod a jobb felső sarokban levő keresőbe, vagy a jobb oldali oldalsávban a legolvasottabb cikkek közt.

      Törlés