2014. augusztus 14., csütörtök

Lucy kritika



Lucy


Luc Besson az elmúlt néhány évben szépen alibizett és nagyjából az Ötödik elem óta nem rendezett igazán emlékezetes filmet. Most visszatért egy alapjáraton nagyon kényes témával, de kellő LSD-t nyalt fel ahhoz, hogy a Lucy-n egy darabig járjon az agyunk.


Lucy egy átlagos lány, akit újdonsült barátja megkér, hogy adjon át egy csomagot egy koreai üzletembernek. A mit sem sejtő lány aztán csúnyán pórul jár, ugyanis a táskában egy újfajta drog van, ami megnöveli az agyi kapacitásunkat. Lucy hasfalába varrják a zacskónyi szert, ami egy nem túl kellemes találkozás során kireped és felszívódik a testében. A lány szépen lassan átlépi az emberi lét határait.


Besson bácsi valószínűleg tetemes mennyiségű tudatmódosító szert használhatott, amikor a forgatókönyvet írta, mert a Lucy egy teljesen más élményt ad, mint az ember várná. Egy érdekes Csúcshatás színvonalú akció-thrillerre számítanánk, és bár vannak akciójelenetek, Besson inkább egy új műfajnak adott életet, amit ismeretterjesztő-akciófilmnek neveznék. A főhősből konkrétan egy mutáns szuperember lesz, aki mintha egy X-Men filmből lépett volna elő. 

Természetesen okkal lehet rásütni, hogy a történet alapból irreleváns, hiszen az agyunk 100%-át képtelenség használni. Ugyanakkor a 10%-os kihasználtság és a többi tudományos tényszerű dolog sem sokkal több puszta spekulációnál. Az agyunk egyértelműen a legérdekesebb szervünk, hiszen korántsem ismerjük annyira, mint a többi részünket és szinte mindent ez irányít. Épp ezért felesleges lebarmolni a történetet, hisz egy abszolút érdekes tézist tár elénk arról, hogy mi lenne ha? Bessonnak pedig érdekes véleménye van minderről, sok-sok szimbólumot használ, kapunk egy kis társadalomkritikát és kvázi robottá redukált főhőst. Ugyanakkor a zavarba ejtő jelenetek sem állnak messze a Lucy-tól, figyelmeztetek mindenkit, nagyon elszállt elméletek és jelenetek váltogatják egymást, amik viharként zúdulnak a néző agyára is. A szöveg néha kicsit túlzottan is sok és ilyenkor a cselekmény leül, de ezt Besson igyekezett kompenzálni az akciójelenetekkel. Többé-kevésbé sikerült neki, de a zárás után egyfajta kettősség tombolt bennem. Nem tudtam eldönteni, hogy amit láttam, egy betépett lázálom volt-e vagy egy érdekes és szórakoztató film. A helyzet pedig az, hogy mindkettő. 


Scarlett Johansson csodásan változik és a film elején még aggódó butácska lány, aztán egyre gépiesebbé, fenyegetőbbé válik. A többiek hozzák, amit kell, de kissé súlytalanok, ez a film Johanssoné.


Valószínűleg nagyon sokan félre fogják érteni a Lucy-t. Ez nem egy Csúcshatás vagy Crank, annál sokkal kevésbé kommersz és jóval elszálltabb agymenés. Talán sokaknál pont ebbe fog belebukni és én sem erre számítottam, de pont azért tetszik, amiért valószínű másoknak nem fog. Nem kell véresen komolyan venni, le lehet hülyézni a történetet, de végre nem egy újabb egysíkú zúzdát látunk! Én pedig csípem az efféle próbálkozásokat.

Összegzés:

Színészek: 10/7
Zene: 10/7,5
Kategórián belül: 10/7

Végítélet: 71%  

2 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Pont eszembe jutottál, hogy mindenképp nézd meg, mert a te stílusod :D Bár lehet te is agyfaszt kapsz tőle :P

      Törlés