A felszín alatt
Igen, ez az a film, amit az
emberek 95%-a azért fog megnézni, mert Scarlett Johansson teljesen meztelen
benne. Bevallom férfiasan engem is vonzott ez a tény, bár kár lenne elvitatni,
hogy érdekelt Jonathan Glazer elvetemült agymenése. Az eredmény pedig egy olyan
alkotás, ami a hardcore művészfilmeseknek is feladja a leckét.
Történetünk szerint egy idegen
faj egyik tagja egy csinos nő bőrébe bújva járja Skócia utcáit és férfiakat
csábít el, hogy aztán egy fekete masszaszerű folyadékban feleméssze őket. A nőt
folyamatosan figyeli egy motoros „álcát” használó idegen, aki elintézi a
piszkos munkát, ha esetleg probléma adódna. Hősnőnk ismerkedik új kinézetével
és az emberi fajt is alaposan szemügyre veszi.
A „poén” az alapsztoriban, hogy
Glazer semmiféle kapaszkodót nem ad, hogy mi most éppenséggel mit is látunk. Ha
nem nézünk, olvasunk utána a cselekménynek, arról sem lesz gőzünk, hogy a főhős
egy űrlény, vagy legalábbis valami hasonló. Persze valamelyest ki lehet következtetni,
hisz az első jelentben a születés egyfajta metaforáját látjuk, ahogy a nő
ismerkedik a betűkkel, szavakkal. Aztán jönnek azok a periódusok, amik miatt a
nézők 95%-a negyed óra után kikapcsolja az Under the Skint. A hosszasan időző
állóképek, a repetitívvé váló cselekmény és persze a látszólag összefüggéstelen
jelenetek. Azért mondom, hogy látszólag, mert egyáltalán nem hülyeség, amit
látunk.
A film hiába lassú, az agyunk folyamatosan pörög és próbáljuk belőni a
szimbólumokat az ésszerűség határán. Megoldást természetesen ne várjunk
Glazertől, de kapunk gondolkodnivalót bőven. Először akkor kezdhet el
derengeni, hogy lesz itt némi ráció, amikor a nő találkozik az eltorzult arcú
sráccal, aztán a férfival, aki nem csak megdugni akarja, hanem gondoskodik
róla. Nem állítom azt, hogy minden egyes sötét folt kivilágosodik a film
végére, de egyáltalán nem felfoghatatlanul öncélú művészieskedés, amit Glazer
művel. Egyfajta kettősség mégis van bennem, hiszen a rendező úr cseppet sem
partnere a nézőnek és esze ágában sincs szórakoztatni, az elszórt morzsáiból
mégis lehet építkezni.
Szintén érdekes, hogy a
cselekmény fele nagyjából egy furgonban játszódik, ahol a nő egyszerű
emberekkel beszélget, és esetleg elviszi őket valamerre. Hogy ez miért érdekes?
Mert a civilek nagy része tényleg civil és fogalmuk sem volt róla, hogy
kamerázzák őket (és a fura parókát hordó Johanssont sem ismerték fel). Ez
persze lehet marketingfogás, de akkor emelem kalapom, mert piszok hiteles lett!
Scarlett Johansson nagyon okosan választ
szerepeket és végtelenül bátor színésznő. Elvitte a hátán a Spike Jonze-féle
Hert, keménykedett Amerika Kapitánnyal, itt pedig hideg, kimért, szexi,
közönyös és kíméletlen egyszerre.
Olykor hiába vontatott és zavaros
az Under the Skin, képtelen voltam levenni róla szemem. Eszméletlen
atmoszférája van, amire a nyomasztó zene csak rátesz egy lapáttal. S könnyen
lehet, hogy elveszünk Glaser agymenésében, a film van olyan erős, hogy maga alá
gyűrjön. Erre az egész utolsó, erdőben játszódó jelenetsor a legjobb példa, ami
egyszerre fájdalmas, gyönyörű, félelmetes és bizarr. Mert a felszín alatt
bizony érdekes dolgokra bukkanhatunk.
Összegzés:
Színészek: 10/8
Zene: 10/8
Kategórián belül: 10/7
Végítélet: 75%
Ez a film egy agyrém. Elég merész az a kijelentés, hogy van olyan erős, hogy maga alá gyűrjön...:) Jó sok ember lépre megy, aki ezen kritika alapján ugrik neki. Természetesen megértem az indokait annak aki írta a kritikát, és elhiszem hogy neki komoly élményekkel lett gazdagabb az élete.DE!!! És ez fontos. Ki kell jelenteni, hogy ez egy súlyosan elvont sci-fi, amiből még az sem derül ki igazán, hogy abba a műfajba tartozik, ha nincs egy előzetes utánajárásunk a filmről.Elnyújtott jelenetek. szándékosan irritáló hangaláfestések (filmzenének nem nevezném), túlnyomórészt céltalan gyenge képi beállítások, ami egy művész film építőkockája lehetne,ha nem mindenáron azért van, hogy el lehessen számolni a 110 perc műsoridővel.Rettenetesen szürke cselekménysorozat van Akár 30 percben is megjeleníthető lenne a sztori...Értem én, hogy művészfilm, stb stb, de a jó művészfilmek élnek a képi eszközökkel. Van karizmájuk, stílusuk. Ez a film nem rendelkezik ilyen kompetenciákkal. A leghízelgőbb kritikával sem lehetne felvértezni ezzel. Egyszerűen csak egy lyukat töm be a sok blockbuster cunami áradatban, és emiatt kap indokolatlanul jobb megítélést....Te jó Isten. Színészek: 10/8
VálaszTörlésZene: 10/8
Kategórián belül: 10/7???
Akkor egy 2001 űrodüsszeia, egy solaris , egy stalker mit kellene kapjon? mert nagyságrendekkel komolyabbak. Ez azokhoz képest egy kezdőfilmes kis őrület...
Teljes mértékben megértem a véleményed, és tudom, hogy a nézők nagy része rühellni fogja a filmet. Én konkrétan nem is találkoztam még pozitív visszajelzéssel róla. Ugyanakkor én nem ajánlom konkrétan senkinek a kritikában, sőt le is írom, hogy vigyázzatok vele, nekem mégis tetszett minden elvetemültsége ellenére is. Le tudott kötni és érdekelt, hogy mi sül ki belőle.
TörlésEgy Űrodüsszeát meg Stalkert viszont ne vegyünk már ide, azok alapművek. Ők írták a műfajt konkrétan.
A két filmet csak mint etalon írtam be. Tulajdonképpen azt az elvet követve, hogy a pontozás arányos e egy 10es skálán ha azok a filmek léteznek .De oké hagyjuk azokat.A film vége egyedül az ahol műfajt vált a rendező tulajdonképpen.Előtte én nem látok erre példát. Nekem egyébként a fő problémám az, hogy a legfontosabb dolog amiről szólnia kellene a filmnek és amiről a könyv is szól, tehát a lény katartikus jellemfejlődése, az teljesen el lett nagyolva. Átment a színésznő egy néma szerepbe, és az arcmimikája belefagyott egy bamba közönybe.
TörlésAzta mindenit ... elélveztem ...
VálaszTörlés