A nő
Spike Jonze az a fajta furcsa
zseni, akit nem lehet megérteni. Gondolok itt arra, hogy a John Malkovich menet
és az Adaptáció rendezője hogy lehet annyira zakkant, hogy a Jackass-es
arcokkal lógjon, sőt aktívan részt vegyen a tréfáikban? Ez az ember egy
rejtély, de amíg olyan filmekkel rukkol elő, mint a Her, addig egy rossz szó
nem érheti!
Theodore épp egy válás kellős
közepén van, borzasztóan magányos és kissé antiszociális. A boltokban piacra
dobnak egy új, öntudattal rendelkező operációs rendszert, Theo pedig jobb híján
beszerez egyet. A gépet Samanthának hívják és az első pillanattól kezdve nagyon
jól kijön a „gazdájával”. A bizarr az egészben pedig, hogy a két fél szépen
lassan egymásba szeret.
A történet első látásra engem a
Plasztik szerelemre emlékeztetett. Ott is megkaptuk a különc főhőst, csak ott
egy guminőbe volt szerelmes, illetve arra vetítette ki az érzelmeit. A nőben
ennél azért kicsit tovább megyünk, jóval mélyebb és másabb érzelmi viharokkal
találkozunk. Ráadásul Jonze filmje egyszerre mutatja be egy generáció
elgépiesedését, a zseniális pedig az, az egészben, hogy e köré kreál egy csodás
szerelmi történetet. Mert hiába kapjuk meg azt a nyilvánvaló tényt, hogy bizony
gépektől függünk, olyannyira, hogy már embertársainkat is háttérbe szorítjuk, a
Her ettől függetlenül egy igazi szerelmes-film. Nyilván akinek a téma túl
elvont, nem fogja magát beleélni, de az alapból ne nézze meg a filmet. Jonze ugyanis
hihetetlen természetességgel prezentálja a tényt, hogy lehet ember és gép
között is szerelem. A pláne az egészben, hogy efelől nekünk sincs kétségünk!
Samantha annyira imádnivaló, annyira szerethető, hogy kvázi odaképzeljük
Theodore mellé, mesésen működik köztük a kémia, holott csak egy hangról van
szó, nem élő személyről.
A cselekmény szintén változatos,
a film első felét végig nevettem, de a poénok végig kísérik az egész művet. Ez
egyfajta könnyedséggel ruházza fel az alapszituációt, holott tökéletesen
tisztában vagyunk vele, hogy egy eleve halott kapcsolatról van szó, bármennyire is
szépnek tűnik. A műfajkeveredés tökéletes, a Her pont annyira tartalmaz sci-fi
elemeket, amennyire kell, és úgy adagolja a drámát, hogy cseppet se legyen
mesterkélt. Jonze ráadásul nem fél átmenni "röhejesbe" úgy, hogy az mégse hasson
annak. Gondolok itt a furcsa, de borzasztóan érzéki és csodálatos szexjelenetre, a
kirándulásra, vagy a lányra, aki bele akarja magát élni Theo és Sam
kapcsolatába. Ezek olyan lépések, amiket sokan nem mernének megtenni, de Jonze
nemcsak meglépi, hanem olyan érzékkel teszi mindezt, ahogy azt csak egy igazi
zseni tudja. Az utolsó harmad pedig ahelyett, hogy egy elbaltázott giccsparádé
lenne, egy szívszaggató csoda képében manifesztálódik. A végfőcím után képtelen
voltam bármire, ültem és éreztem, ahogy megszakad a szívem, mégis mosolygok.
Ezt pedig nagyon kevés film tudja elérni!
Joaquin Phoenix a tavalyi
Masterben hengerelt, most sem vall kudarcot, tökéletet, ahogy mindig! A nagy
helyzet viszont, hogy egy olyan filmben zúgtam bele Scarlett Johanssonba, ahol
még csak egy másodpercre sem lehet látni. Csodásan duruzsoló hangja magával
ragad és szabályosan látjuk a játékát, ami annyira érzelmes és zseniális, hogy
arra nincsenek szavak! Nem gondoltam volna, hogy szimplán egy hang is ennyire mély
benyomást tud tenni az emberben. Amy Adams és Rooney Mara a szívem csücskei, és
hozzák, amit kell, de sajnos itt eltörpülnek Johansson mellett.
A Her több szempontból is
különleges alkotás. Egyszerre világít rá egy társadalom betegségére, és
egyszerre gyönyörű romantikus film. Jonze annyira ügyesen játszik a
részletekkel, hogy mi is a film részének érezzük magunkat. A zene, a karakterek,
a sztori, a dramaturgia minden passzol. Egy igazi érzelmi sokk a Her, amin
sírunk, nevetünk és elgondolkodunk. Ráadásul úgy konstatálja a szerelmet, amilyen valójában: a legszebb, de egyben legfájóbb emberi érzelemként. Modern és aktuális mestermű ez, amire még
nagyon sokáig emlékezni fogunk!
Összegzés:
Színészek: 10/9
Zene: 10/9
Kategórián belül: 10/9,5
Végítélet: 92%
Helló!
VálaszTörlésNem igazán értem h a kritikusok mit ajnározzák annyira ezt a filmet. Simán untatja az embert, ha hajlamos unatkozni ilyesmi filmen, meg néhol egy-két üresjárat is befigyel. Az is feltűnt nekem, ami az egyik nagy hiba, hogy baromira felszínes. Nem azért, de nézz meg mondjuk egy életrevalók-ak, és hasonlítsd össze a kettőt. Gondolom érted miről beszélek.
Jó film, de egyáltalán nem váltja meg a világot, 8 pontnál semmiképp sem érdemel többet.
Miért hasonlítanám össze az Életrevalókkal? Közük nincs egymáshoz, nagyjából semmilyen téren. Amúgy imádom mindkét filmet, érzelmileg abszolút megfogtak, csak az Életrevalókon többet nevettem. Nekem pedig a Her cseppet sem volt felszínes, sőt nagyon is mélyen beleássa magát az emberi lélek bugyraiba.
TörlésNa látod itt el is árultad, hogy egy hangyafa**nyit se értesz hozzá.
VálaszTörlésMivel mind a két filmben a komédia és a drámaiság elegyedik, ilyen téren is nagyon hasonlóak. Megnéztem most, azt a filmet 91-re értékelted, ezt meg 92-re. Egyszerűen nem értesz a filmekhez, már ne is haragudj. Ennyit erről.
Beleássa magát?? Mégis mit értesz ez alatt? Komolyan érdekelne, mert bizony a nézőnek végig olyan érzése van, hogy jó, jó, de ezek az érzelmi dolgok baromi felszínesek, éppen ezért nem olyan egyérteműen lehet sírni-neveni egy-egy jelenetén. Az életrevalóknál nem ez a helyzet. Mindegy, a csoda az lenne, ha máshogy állnál a filmekhez, meg ha végre egy értelmes kritikát írnál róluk.
Én kérek elnézést Mr. én szartam a filmvilágot uraság! Attól még, hogy a két film remekül keveri a drámát és a vígjáték elemeket, nem lesznek hasonlók. Ennyi erővel össze kéne hasonlítani a Heat-et a Halálos iramban 6-tal, pusztán azért mert hasonlít a műfajuk.
TörlésMellesleg neked felszínes volt, nekem nem! Ettől én persze egyből nem értek hozzá, te meg az atyaúristen vagy aki ítélkezik! Akkor szólj be légy szíves minden kritikusnak és nézőnek, akik velem vannak hasonló véleményen, mert ezek szerint az emberek többsége "nem ért hozzá". Ez nem hozzáértés kérdése, hanem megítélésé. Neked nem jött be annyira, én ezt megértem és elfogadom, de miért kell egyből a másikat anyázni, ha nem azonos a véleménye tiéddel? Igazán értelmes lény vagy, aki még értelmesebb módon tud kommunikálni. És ha kérhetem többet ne kommentelj, amíg ilyen hangnemben írsz...
Oda van írva, hogy mondjuk a Plasztik szerelemhez hasonlítsd. Az életrevalókkal azért sem érdemes, mert az a barátságról szól, ez meg a szerelemről. Meg most kajak az a bajod, hogy ezt 1%-kal jobbra értékelte és emiatt nem ért hozzá? Hallod gyerek te ezzel már annyira kiröhögtetted magad, hogy itt visongatok, de köszi már szép a napom :D
Törlés