2013. november 9., szombat

Batman: Arkham Origins teszt



Batman: Arkham Origins



Anno a Batman: Arkham Asylum és az Arkham City (főleg az előbbi) megreformálták a szuperhősjátékok műfaját. Addig szinte komolyan vehetetlen műfajként volt nyilvántartva, de az Asylum egy olyan kerek sztorit, olyan érdekes világot és annyira király Batmant adott, hogy azok is imádták, akik alapvetően nem vevők erre a stílusra. Most megérkezett a harmadik rész, ami előzmény és ott veszi fel a történet fonalát, amikor is Bruce Wayne elkezd igazságot osztani.


Csengőszó-csengőszó
A sztori karácsonykor játszódik, ami egyfelől marha hangulatossá teszi a játékot, másfelől unalmassá. Az előző rész is havas volt, nem értem miért kellett megint annak lennie. A történet szerint önjelölt denevérünk Black Maskot üldözi, aki felbérelt néhány rosszfiút, hogy tegyenek hidegre. Ismerjük őket, hisz itt van: Deathstroke, Copperhead, Firefly vagy éppen Bane. Természetesen csűrik-csavarják a dolgokat és nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy Joker is fel fog tűnni. Konkrétan rámennek az ő és Batman kapcsolatára is, ami egy nagyon érdekes pont lehetett volna, ha hagyják kibontani és nem csak egy (de az a játék legzseniálisabb pontja) jelenet erejéig foglalkoznak vele. 


Tartalomjegyzék
A játék sztori módja nem hosszú. Messze a legrövidebb a három rész közül, ellenben mellékküldetések és elérhető tartalmak millió számra tobzódnak. Ez jó és a befejezés után tartogat kihívásokat, de el tudtam volna viselni egy hosszabb történetet. Megvan a szokásos challenge mód is, amiben rövid küldetéseket kell megoldanunk, akár lopakodással, akár közelharcban. Itt nem csak Batman, hanem Deathstroke is rendelkezésünkre áll. 


Round 3, FIGHT
A harcrendszer és a nyomozó mód szinte semmit nem változott. Ez utóbbiba behoztak egy aprócska újítást: rekonstruálni tudjuk a bűntényt a helyszínen, hogy mi is történhetett. Újabb remek húzás, csak ennyiben ki is fújt a játék újdonságtartalma. Rengeteget fogunk bunyózni, konkrétan mindent verekedéssel oldunk meg, jóval kevesebb a lopakodás, mint eddig. Szintén nagyon sok a bossfight, amik színvonala elég ingadozó. Deathstroke-ot például rohadt nehéz elintézni, ennek ellenére az Arkham sorozat egyik legjobb bossharca az övé. Nagyon tetszett még a Firefly elleni küzdelem, ellenben Bane-t már nagyon untam egy idő után. Most komolyan, mi a francért kell vele háromszor megküzdeni?


Kívül-belül 
A grafikára nem lehet panasz, s bár nem változtattak itt sem semmin, a játék még mindig szép. A gond csak annyi, hogy a környezet nagyon egysíkú és ezt már sokszor láttuk. A zene remek, a szinkron szintén jó, bár nagyon hiányzott Mark Hamill Joker hangjaként. 


Summa
Kicsit csalódott vagyok. Egyértelműen a leggyengébb Arkham játék az Origins, ennek pedig több oka van. Egyfelől unalmas ugyanazt a környezetet, ugyanolyan köntösben látni ismét. Túl sok a harc, kevés a lopakodás, nyomozás, a rejtvény. A legnagyobb hiba azonban az újdonságok hiánya. Egy kiegészítőként még elmenne, de teljes árú játékként ez kevés. Persze ami új dolgot kapunk, az működik, de ennyitől még nem lesz valami változatosabb.
Nem célom lehordani a játékot, mert nem rossz, sőt! Nekem nem volt gondom az előzménnyel, a cselekmény pörög és annyi tartalom van az Originsben, hogy azt még felsorolni is nehéz. Az a pár perc, amikor Joker képzelgéseiben vagyunk, pedig egyenesen az Arkham sorozat egyik legütősebb eleme. Szóval jó játék ez, csak harmadszorra már mást várunk egy ekkora címtől. Ettől függetlenül fanoknak ajánlott, mert garantáltan megéri belefektetni az időt, de ha lesz folytatás, abban egy kicsit több kreativitást elviselnék. Vicces, hogy az előzményre kell ezt mondani, de a Denevérember fárad, továbbra is erős, de fárad…


Összegzés: 

Grafika: 10/8,5
Zene: 10/8
Játékélmény: 10/7,5

Végítélet: 80%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése